Három nap leforgása alatt két megemlékezést is szervezett az Újpesti Városvédő Egyesület vezetősége az elmúlt héten. Először Geduly Lajos, az újpesti evangélikus egyházközséget alapító lelkipásztor sírjának felújítása apropóján invitálták az emlékezőket a Megyeri temetőbe, majd két nappal később az 1956-os forradalom és szabadságharc újpesti mártírjaira emlékeztek, ökumenikus imaáhítat keretében.
Normal
0
21
false
false
false
HU
X-NONE
X-NONE
MicrosoftInternetExplorer4
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:”Normál táblázat”;
mso-style-parent:””;
font-size:11.0pt;”Calibri”,”sans-serif”;
mso-fareast-“Times New Roman”;
mso-bidi-“Times New Roman”;}
Dr. Kovács Ivánnét, az Újpesti Városvédő Egyesület elnökét tevékenységükről kérdeztük.
Az egyesület az egyik legrégebbi a helyi civil szervezetek között. Miként jött az ötlet, hogy sírokat gondozzanak, esetenként felújítsanak?
– Egyesületünk tizenharmadik éve szolgálja a maga sajátos eszközeivel és lehetőségeivel Újpest építészeti- és kulturális örökségét és tárja szélesre kapuit azok előtt, akik ebben a tevékenységben partnereink lehetnek. Mivel az egyesületünk a tagdíjakból és az 1 %-os felajánlásokból nagyobb feladatokat nem tudna megoldani, így folyamatosan pályázunk. A Nemzeti Civil Alaptól nyert 150 ezer forintot fordítottuk Geduly Lajos, 1931-ben elhunyt lelkész sírjának rendbetételére. Van természetesen olyan javaslatunk is, ami költségkímélő, ám hatását tekintve nagydolognak érzem. Öt évvel ezelőtt az újpesti iskolákat is megkeresve, arra tettünk javaslatot az intézményeknek, hogy az iskola diáksága vállalja el, hogy folyamatosan gondozza, ápolja egy-egy híres újpesti személyiség nyughelyét. Arra gondoltunk ugyanis, hogy a sírgondozás nemcsak a rendbetételben, a sövények nyesésében, a faágak metszésében,a sírkő letakarításban, ilyenkor halottak napja idején gyertyagyújtásban megnyilvánuló „jócselekedet”, hanem a diákokat utánanéznek annak is, hogy ki volt Újpest életében az a személyiség, akinek a sírját gondozzák. Ezáltal bővül az ismeretük, jobban megismerik diákéletük, lakóhelyük színterét: Újpestet. Az egy iskola, egy védendő sír „mozgalomban” Újpest mind a 27 iskolája nyomán ugyanennyi, ma már többségében hozzátartozók nélküli síremlék kapott felkarolást. Ugró Gyula, első polgármesterünk és Geduly Lajos lelkész sírja azonban teljes felújítást igényelt. Az előzőt Újpest centenáriumára, az utóbbit pedig most sikerült rendbe hozatni.
– A pályázatfigyelés- és írás szinte állandó feladata az egyesületnek. Mivel Geduly Lajos síremlékénél nem lett volna elég a fölé boruló akácfa gallyazása, örülök, hogy ezt a pénzt a régóta felújításra váró, már szinte darabokra esett sír munkálataira fordíthattuk, a nyitott emlékműre pedig fedlapot is tetethettünk. A költségeket ily módon állva csak az evangélikusok bronz rózsáját, ami a korábbi sír dísze volt, nem tudtuk pótolni. De keressük a lehetőségeket erre is. A felújított sírkőnél a Lebstück Mária utcai evangélikus gyülekezet lelkésze: Solymár Péter emlékezett – több felekezet képviselője jelenlétében – nagyra becsült elődjére, Újpest hitközség – alapító evangélikus lelkipásztorára.
– Két nappal később 1956 újpesti mártírjaira emlékeztek, ökumenikus imaáhítat során. Több éve teszik ezt. Milyen indíttatástól vezérelve?
– Ez a kezdeményezésünk szinte egyidős egyesületünkkel, tizenkét éve tartjuk fontosnak. A megemlékezést óhaját felkarolták az újpesti egyházak is, így minden évben más felekezet templomába nyerünk befogadást. Most a Nap utcai Szent József plébánia templomban voltunk, ahol Molnár István plébános úr volt házigazdaként az egyik megemlékező, Szigethy János református, Szabó Andor káplán és Solymár Péter evangélikus lelkész-társaságában. Emlékező beszédre Mészáros Kornél baptista lelkész urat kértük fel. Ökumenikus imaáhítatunk alkalmából ugyanis világi gondolatokat is megfogalmaznak a egyházak képviselői, nemcsak a közös ima lehet ugyanis gyógyír. Lényegesnek tartjuk ilyen alkalmakkor, hogy valamennyi újpesti hős neve elhangozzék, ne merüljön a feledés homályába.
– Milyen új tennivalói, programjai vannak az egyesületnek?
– Tagjainkkal havonta két alkalommal rendezvényeinken találkozunk egymással. A Helytörténeti Alapítvány 2009-ben szeretné megjelentetni a Megyeri temetőről készülő, a neves újpestiek sírhelyét pontosan rögzítő és fényképpel is bemutató térképét. Segítjük ennek magvalósulását. Továbbra is vannak könyv terveink, melyekhez támogatókat keresünk. Rendszeresek építészeti érdekességeket, épületeket végigjáró látogatásaink, nyomon követtük a Megyeri híd építését, november közepén az átadásához közeledő Aquaword-be megyünk. Mióta nyugdíjban vagyok, van időm külföldi városlátogató túrákat is szervezni, jártunk Kárpátalján és Erdélyben is. Miközben a decemberi, az évet összegző találkozónkra is készülünk, jó érzéssel tölt el, hogy sokan észreveszik munkánkat és figyelemmel kísérik tevékenységünket. Bármerre megfordulunk, városvédők és civilek egyaránt segítő szándékkal, bizalommal és szeretettel fordulnak felénk. Ez pedig nagyon jó és felemelő érzés.