A kereszténység húsvétkor Krisztus áldozatára emlékezik, feltámadását ünnepli. Húsvét üzenetéről, az ünnep szimbólumairól beszélgettünk dr. Gerber Alajos hitoktatóval, Újpest díszpolgárával.
– A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, általában mégis kevésbé ünneplik az emberek, mint a karácsonyt.
– A karácsonyt könnyebb érzelmileg megközelíteni, elfogadni. A húsvét inkább az értelem és a hit ünnepe. Ilyenkor a vallás az élet értelmére ad választ. A karácsony a kezdet, a húsvét a beteljesedés.
– Szóval ez spirituálisabb ünnep…
– Így van. Olyan kérdéseket vet fel, hogy honnan jövünk, és hová tartunk. Mi az életünk? Tényleg csak a születéstől a halálig tart, és befejeződik? A keresztény hitnek az alapja Krisztus. Ő a születésével emberré lett, életével, tanításaival példát mutatott. De a legfontosabb mégis a halála és a feltámadása. És ezt ünnepeljük húsvétkor. Szent Pál mondta, hogy ha Krisztus nem támadt volna fel, hiába volna a ti hitetek.
– Hogy ünnepli egy keresztény ember a húsvétot?
– A húsvét valójában nemcsak a feltámadási körmenet. Már a nagyhét előtt kezdődik a virágvasárnappal. Ekkor vonult be Jézus Jeruzsálembe, hogy megünnepelje a húsvétot, amelynek, ugye, Mózes óta vannak hagyományai. Aztán jön nagycsütörtök, amikor is Jézus elköltötte az utolsó vacsorát apostolaival. Itt köttetett az Újszövetség. Minden szentmisében megismétlődik az utolsó vacsora, hiszen az oltáriszentségben maga Krisztus van jelen, átváltoztatott testével és vérével. „Ezt cselekedjétek az emlékezetemre” – mondta, és ezzel gyakorlatilag pappá szentelte az apostolokat. A papság ezt is ünnepli csütörtökön.
– Nagypéntek Jézus keresztre feszítésének napja.
– Áldozatot vállalt a mi bűneinkért. Mindenben az Atya akaratát teljesítette. Nekünk is milyen fontos lenne erre törekedni. Megkeresni az Isten akaratát, rá hagyatkozni. Engem nagyon sokszor átsegített nehézségeken a hit. Később mindig rájöttem, hogy a szenvedések, a rossz dolgok, amelyek az életemben történtek, a javamat szolgálták. A pénteki keresztúttal Krisztus szenvedéseire emlékezünk. A bűnt mi követtük el, de a büntetést ő vállalta magára.
– Aztán jön a feltámadás.
– A nagyszombat esti liturgiában, a feltámadáskor a pap megszenteli a tüzet, és meggyújtja a húsvéti gyertyát. A gyertya Krisztust jelképezi, az ő világosságát. Önmagát fogyasztja, és másoknak fényt ad. Fényt a sötétségben. A feltámadás, a megváltás ad fényt, értelmet a keresztény ember életének. Ezért húsvétvasárnap az öröm vasárnapja.
Juhász Mátyás