Folytatódik a Farkaserdő megújítása – 6000 újabb facsemetét ültetnek el idén

, ,
  •  
  •  
  •  

Tovább folytatódnak a faültetések a Farkaserdő fővárosi tulajdonban lévő részén. Tavaly közel 8000 facsemetét telepítettek a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. FŐKERT Kertészeti Divíziójának munkatársai, idén pedig további 6000 új, őshonos fa talál otthonra a területen. A cél az erdő teljes megújítása és a természetes körülmények visszaállítása.

A 2024. január 1-vel természetvédelmi területté nyilvánított erdőrészen a szakemberek ún. teljes körű fafejcserés erdőátalakítást végeznek – árulta el Bajor Zoltán, a területet kezelő FŐKERT Divízió Természetvédelmi- és Erdőkezelési Osztályának vezetője. A helyszín korábban szinte teljesen kopár volt, alig rendelkezett növényzettel, ezért első fázisban a szakemberek tájidegen, de sivár körülmények között is megélő akácosokat telepítettek ide. Ez az invazív fafaj egyfajta „előőrsként” képes volt előkészíteni a terepet, és megágyazott a tájra jellemző, de némileg igényesebb őshonos fafajoknak.

fotó: Várai Mihály

Mostanra a terület már megfelelő állapotba került, így az akácosokat lecserélhetik érzékenyebb, tápanyagigényesebb őshonos fajokra, hogy visszatérhessen a Pesti-síkság északi részére jellemző, természetes állományú erdő. A cél a teljes akácállomány megújítása, lecserélése, a megfelelő arányokat is figyelembe véve: az erdő zöme (70-75 százaléka) kocsányos tölgyből fog állni, melyet kisebb mennyiségben, színezőelemként más fajok, például mezei juhar, mezei szil, a vizesebb helyeken feketenyár, a szárazabb területeken fehér- és rezgőnyár egészítenek majd ki.

Egyes erdőfoltokban, fákkal nem borított kisebb területeken elburjánzott a japánkeserűfű nevű invazív növényfaj és teljesen elnyomta a facsemetéket. A szakemberek ezeket a lékeket is kezelik, illetve újra beültetik, hogy az erdő egységessé váljon.

A tervek szerint 25-30 év múlva az akácerdő helyén egy ugyanolyan, kb. 14-15 méter magasságú, nagyon szép, természetes tájképet mutató erdő foglal majd helyet. Nemcsak az erdő fog megújulni – magyarázza Bajor Zoltán –, hanem az ahhoz kötődő állatvilág is. Egy akácos ültetvénynek nagyon szegényes az aljnövényzete, emiatt az állatvilága is gyér, ezt szeretnék lecserélni egy magas biodiverzitással bíró, fajgazdag erdőre. Mindemellett azt is remélik, hogy az új erdő a természetvédelmi feltételeknek is jobban megfelel majd, és a következő évtizedekben, évszázadokban egyre szélsőségesebbé váló klimatikus viszonyokkal szemben is ellenállóbbnak bizonyul.

RD

fotó: Várai Mihály