Az újpesti székhelyű Budapesti Honismereti Társaság Genius loci – Fővárosi helytörténetírás címmel helytörténeti konferenciát szervezett. A fővárosi levéltárban tartott szimpózium témája a budapesti helytörténetírás helyzete volt. Ezen külön előadásban ismertették az újpesti történeti múltat feldolgozó könyveket.
Mintegy negyven éve foglalkoztak utoljára a fővárosi helytörténetírás helyzetével tudományos konferencia szintjén. Az újpesti székhelyű Budapesti Honismereti Társaság április 24-én a fővárosi levéltárban tartott Genius loci – Fővárosi helytörténetírás című szimpóziumán közel ötvenen vettek részt: a főváros és kerületeinek lokálpatriótái, a budapesti közgyűjtemények munkatársai és civilszervezetek képviselői.
A résztvevőket dr. Haraszti Viktor, Budapesti Főváros Levéltárának főigazgató-helyettese, valamint Debreczeni-Droppán Béla, a Honismereti Szövetség elnöke köszöntötte.
– Napjaink egyik komoly gondot okozó jelensége a fiatalok elvándorlása. Fontos, hogy a gyerekek már óvodáskortól találkozhassanak a honismerettel, amely erősítheti bennük a lokálpatriotizmust, identitástudatot. Ez talán megoldhatja a problémát, és ebben kiemelt szerepük van a helytörténettel foglalkozó szakembereknek és természetesen magának a helytörténetírásnak – szögezte le Debreczeni-Droppán Béla.
A rendezvény levezető elnöke az újpestiek által jól ismert irodalomtörténész, Buda Attila, az ELTE BTK Toldy Ferenc Könyvtárának vezetője volt, a megnyitót Breinich Gábor, a Budapesti Honismereti Társaság elnöke tartotta. A szimpózium első részének előadásai a fővárosi szintű helytörténeti kiadványokkal foglalkoztak. Ezek között Gábriel Tibor történész, a Budapesti Honismereti Társaság titkára a helytörténeti kiadványok létrehozásának folyamatát ismertette.
A szünetben a vendégek a fővárosi és kerületi múlttal foglalkozó, az utóbbi tizenöt évben megjelent helytörténeti kiadványokból összeállított tárlatot tekinthették meg a fővárosi levéltár aulájában. A Budapesti Honismereti Társaság kiállításának érdekessége, hogy a bemutatott kötetek között szép számmal találkozhattunk újpesti helytörténeti munkákkal, köszönhetően annak, hogy fővárosi viszonylatban Újpesten a legjelentősebb a helytörténeti kiadványok száma.
– Ez részben Újpest múltjának, jelentőségének is betudható, mivel Budapesthez csatolása előtt a negyedik legnagyobb lélekszámú hazai város volt, de köszönhető az önkormányzat segítőkészségének is, mivel lehetőség szerint szinte minden esetben támogatta, támogatja az Újpesthez kötődést erősítő kiadványokat – hangsúlyozta Gábriel Tibor, a konferencia kezdeményezője.
A szünet utáni előadók között Szöllőssy Marianne az Újpesti ismeretterjesztés helyi összefogással című előadásában városrészünk helytörténeti kiadványairól beszélt. Így szó volt többek között az évfordulókhoz kötődő könyvekről, az iskolás korosztálynak szóló helytörténeti munkákról, valamint a legkisebbeket célzó, közelmúltban megjelent mesekönyvről egyaránt.
G.R.