Gyengébb az újpesti diákok fizikuma

  •  
  •  
  •  

Az elmúlt években kifejezetten romlott a 12-14 éves iskolások tartása és izomereje – derül ki a Károlyi Sándor Kórház és Rendelőintézet 2010-es 1000 főt érintő szűréseiből. Nagy különbséget észleltek az egyes iskolák tanulóinak fizikai állapota között, ami az iskolán belüli és az iskolán kívüli sportolás arányával függött össze. A szülők 30 százaléka nem támogatta gyermeke vizsgálatát, 9 százalékuknál anyajegy eltávolítást javasoltak.

A 2010 őszén induló, az előzetesen leadott ütemterv szerint a „Középiskolás fiatalok anyajegyszűrése” című program keretében öt iskolában 19 alkalommal az iskolák orvosi rendelőjében végezték a szűrést. A tanulók közül a nem kötelező, ingyenes szűrésen 914 fő jelent meg. A dermatoscoppal megvizsgált fiatalok közül 9%-nak javasolták egy-egy anyajegy sebészeti eltávolítását.  Ez igen magas aránynak tekinthető a vizsgált célcsoportban. A 2009 évi és a 2010 évi szűrési adatok az anyajegy szűrés fontosságát és szükségességét támasztják alá.

A serdülőkorban kialakuló gerinc- és láb elváltozások korai észlelése

A program célja: a serdülőkorban kialakuló gerinc- és láb elváltozások korai észlelése és a kiszűrt gyermekeknél prevenciós terápiás torna betanítása. A szűréssel megtörtént a 12-14 éves korosztály mozgásszervi vizsgálata.  A  szűrés célja, hogy abban a korban észleljék az elváltozásokat, amikor több esély van a megelőzésre. A fizikális vizsgálatot objektív mérésekkel egészítették ki, melyek dokumentálhatók, későbbiekben ismételhetőek, összehasonlíthatóak és nyomon követésre  is alkalmasak.

Az elkészített ütemterv szerint a kerület iskoláiban a 12-14 éves kor közötti korosztály számára komplett ortopédiai szűrést végeztek, ezt kiegészítették mindenkinél műszeres talpvizsgálattal és a gerincproblémás gyermekeknél műszeres gerincvizsgálattal is. A kiszűrt gyermekeknél prevenciós terápiás torna betanítására került sor.  A pályázat keretében beszerezték a szükséges készülékeket, így a szenzoros talpnyomásvizsgálót és a gerincvizsgálót. A készülékek beszerzése után a programban résztvevők számára a készülékek kezeléséhez több továbbképzést tartottak. A szűrésben résztvevő iskolák igazgatói és a szülök részére tájékoztató készült.

Így 20 kerületi iskolában 1063 fő gyermeket vizsgáltak meg, az eredményeket dokumentálták. A vizsgálat eredményéről a védőnőkön keresztül írásbeli tájékoztatást adtak a szülőknek, melyről az iskolaorvosok is értesültek. A kerületi testnevelők értekezletén tartottak előadást a tanulók mozgásszervi állapotáról, a gyógytornász a szükséges gyakorlatokat a testnevelő tanároknak betanította. Ezek gyakorlása minden testnevelés órán jelentős előrelépést jelenthet.

A tapasztalatok szerint a kerületi iskolák a szűrésre vonatkozó megkeresést szívesen fogadták, támogatták. A szülők kb. 30%-ban nem járultak hozzá a vizsgálathoz. Nagy különbséget észleltek az egyes iskolák tanulóinak fizikai állapota között. Ez az iskolán belüli és az iskolán kívüli sportolás arányával függött össze. A 12-14 éves korban jelentkező lábelváltozások mértéke nem jelentős, de a gerincelváltozások jelentős számban megszaporodtak és nagy számban súlyosak. Az előző évekhez képest kifejezetten romlott a tanulók tartása és izomereje. A kerületben megszűnt az úszási lehetőség, ennek hiánya biztosan nagymértékben hozzájárulhat a fizikai állapot romlásához. A gyógytestnevelés továbbra is elengedhetetlen része a mozgásszervi állapot javításának. Elgondolkodtató és a program szervezői számára is meglepő a magas szülői elhárítás, érdektelenség.

(un-budapest.hu)