Írta és rendezte: Gárdos Péter • Kép: Seregi László • Zene: Pacsay Attila • Szereplők: Piti Emőke, Schruff Milán, Scherer Péter, Petrik Andrea, Kovács Lehel. 114 perc.
Ha hollywoodi filmben látjuk, nem hisszük el, sőt, szemenszedett giccsnek nevezzük és legyintünk rá. Pedig ezt a sztorit nem a képzelet, hanem a valóság szülte. A 25 éves Miklós a lágert túlélve 1945 őszén egy svéd szanatóriumba kerül. A tüdeje annyira károsodott, hogy orvosa csak pár hónapot jósol neki. De Miklós élni és szeretni akar. Összegyűjti azoknak a magyar lányoknak a neveit, akik szintén különböző svéd kórházakban lábadoznak, hogy megtalálja köztük leendő feleségét. 117 ugyanolyan levelet ad postára, és a válaszolók közt ott van a 19 éves Lili is. A szimpátiából egyre erősebb lelki kapcsolat, majd szerelem lesz, de a beteljesüléséhez még le kell küzdeniük több száz kilométert és a betegséget. Szülei meseszerű megismerkedéséről Gárdos Péter csak 1998-ban szerzett tudomást, amikor édesanyjától megkapta a teljes svédországi levelezésüket. A történetből először forgatókönyvet akart írni, végül egy több mint harminc nyelvre lefordított regény lett belőle. A világsiker filmadaptációja sem okoz csalódást, mert a rendező remek ízléssel egyensúlyozik romantika és realizmus, illetve a dráma és a humor között. Piti Emőke és Schruff Milán személyében két kevésbé ismert, de kiváló színészt talált a főszerepekre. Nekik is köszönhető, hogy bár egy tragédia húzódik meg a történet mögött, a Hajnali láz az életigenlés és a szeretetvágy szívmelengető filmje.
BS
A film két kulcsjelenetét a Rákospalota-Újpest vasútállomáson vették fel. Azért
került a forgatási helyszínek közé, mert megtévesztésig hasonlít a korabeli svédországi eksjői állomásra, ahol Gárdos Péter szülei először találkoztak.