Tadissi Martial a 67 kilogrammos súlycsoportban bronzérmet szerzett a spanyolországi karate Európa-bajnokságon.
– Most is érmet vártunk tőle, de hogy ez arany, ezüst vagy bronz lesz-e, az sok mindentől függ a teljesítményén kívül, például a sorsolástól is. Mivel nem először küzd már a bronzért, valóban mindig lehet számítani tőle valami hasonlóra.
– Melyik volt most a legnehezebb meccse?
– Az első körben, amikor a montenegrói Mario Hodzsiccsal került össze, akitől vereséget szenvedett, de mivel ellenfele végül a döntőig menetelt, Martial a vigaszágon a bronzéremig harcolhatott. A dobogóért persze meg kellett küzdenie, de úgy láttam, a többi mérkőzése már nem volt ennyire nehéz.
– Miben erős a tanítványa? – Egyfelől a szíve és a küzdeni tudása irigylésre méltó. Másfelől a jó támadókészségét mondanám, mert Martial támadásból jobb, mint reakcióból, ami ritka tulajdonság a harcosok között. Kevés ilyen versenyzőt ismerek. Emiatt sokszor volt képes vesztésre álló meccset megfordítani.
– Milyen vele dolgozni?
– Ötödik éve dolgozunk együtt, nagyon lelkiismeretes tanítvány, motivált, mindig győzni akar, öröm vele edzeni. Sosem kell nógatni, mert tudja, mit akar, és azt is, mit kell hozzá tennie. Tisztában van azzal, hogy csak nagyon sok munkával lehet kiemelkedő eredményeket elérni, és példát mutat a többieknek is, ő a csapat igazi húzóembere. Azt szoktam mondani, úgy kell versenyezni, úgy kell edzeni, és úgy kell hozzáállni ehhez a sporthoz, mint Martial.