Mi szüksége van egy kerületnek klímastratégiára? Hogyan tehetünk javaslatokat Újpest környezetbarátabbá tételére? Mennyire számít Újpest „zöld” kerületnek? Mit tanulhatunk a karanténból? Perneczky László újpesti önkormányzati képviselővel, a Klíma-és Környezetvédelmi Bizottság elnökével beszélgettünk.
Márciusban indult az újpesti klímastratégia és intézkedési terv lakossági véleményezése, társadalmi vitája. Hol tart most ez a folyamat?
A járványhelyzet sajnos – sok máshoz hasonlóan – egy kicsit ezt a kezdeményezést is elmosta. Ha a ház teteje ég, alul hiába sikítozik a takarítónéni, hogy ne tapossák össze a frissen mosott padlót. Stratégiát alkotni, egyáltalán ezen gondolkodni ilyen rendkívüli helyzetben nagyon nehéz. Így most az egész projektet elcsúsztattuk hat héttel, erre a pályázati program lehetőséget is ad.
Ez a lakossági észrevételek beküldésének határidejét is érinti?
Igen, erre május végéig lesz lehetőség. Fontos megemlíteni, hogy két anyagról beszélünk. Van egy százoldalas, hosszú szakértői anyag, ez tartalmazza a hosszú távú stratégiai célkitűzéseket. Ezt is lehet véleményezni, de várjuk a kérdőívre adott válaszokat is, amelyekben gyorsabban megvalósítható, helyi, utcai vagy szomszédsági szintű javaslatokat lehet megfogalmazni. A klímastratégia és a kérdőív az önkormányzat honlapján érhető el.
Mi szüksége van egy kerületnek klímastratégiára?
Ez egy alapvető dokumentum, amely ahhoz szükséges, hogy környezetvédelmi célokkal pályázhassunk európai uniós forrásokra. Általános elv, hogy az önkormányzatok olyan területekre kérhetnek támogatást, amelyeket helyben megfelelően szabályoznak. A globális problémák kezelésére pedig ettől függetlenül is tudnunk kell helyi válaszokat adni.
Budapesti összehasonlításban Újpest mennyire számít „zöld” kerületnek?
A nagy népsűrűségű, jelentős autóforgalmat bonyolító, kevés zöldfelülettel rendelkező belső kerületekhez képest mindenképpen jól állunk. A skála másik végén a kertvárosias jellegű külső régiók állnak, mint mondjuk a XVII. kerület, vagy a budai hegyvidék. Újpest valahol a kettő között van, az erős középmezőnyben. Napjainkban már nincs olyan mértékű ipari termelés nálunk, mint néhány évtizeddel ezelőtt, de az erőmű és a szennyvíztelep elég jelentős környezeti terhelést jelent.
Május 10-én ünnepeltük a madarak és fák napját. Újpest mennyire madár- és fabarát település?
Az előző vezetés elismerésre méltó érdeme, hogy a kerületben két ökopark is létesült, ezekben igyekeztek a madarak számára is ideális körülményeket kialakítani. A Farkas-erdőnek is gazdag élővilága van. A fapótlások egyébként a járvány idején is folyamatosak, legutóbb például a Babits Gimnázium szomszédságában ültettek el tíz fát. A madarak és fák napjáról a jelenlegi körülmények között legfeljebb virtuálisan tudtunk megemlékezni.
A karanténnak számos kellemetlen velejárója van, ezt mindannyian tudjuk, tapasztaljuk. De lehetnek esetleg olyan tanulságai ezeknek a heteknek, amelyeket a későbbiekben is hasznosítani tudunk?
Legfőképpen a mobilitást érdemes újragondolnunk. Nyilván nem örülünk annak, hogy most szinte sehová se mehetünk, de közben azét az is kiderült, mennyi mindent el tudunk intézni otthonról is, ha muszáj. Ezeknek egy részét jó lenne a jövőben is utazás, és az ezzel járó környezeti terhelés nélkül megoldani. Jó példa erre a vásárlás is. A házhozszállítás lényegesen kevesebb károsanyag-kibocsátással jár, mintha minden család külön-külön autóba ül, és elmegy a boltba. A közlekedéstervezés fő kérdése eddig az volt: hogyan jutunk el A-ból B-be? Azon azonban csak nagyon ritkán gondolkodunk, hogy miért is kell eljutnunk A-ból B-be? Ez a jövő egyik legfontosabb kérdése lehet. Többek közt ilyen javaslatokat is várunk az újpestiektől.
BG