Az újpesti cselgáncs motorja: az Újpestért elismerő oklevéllel kitüntetett Horvay Sándor

, ,
  •  
  •  
  •  

Újpest önkormányzatának elismerő oklevelével tüntették ki Horvay Sándor judós sportvezetőt, edzőt és versenybírót, aki több mint fél évszázada szolgálja a hazai cselgáncssportot és az Újpesti Torna Egyletet áldozatos munkájával. Saját bevallása szerint „lila vér folyik az ereiben”.

Horvay Sándor igazi sportoló- és testnevelőcsaládból származik, sok felmenője, köztük édesanyja és nagybátyja is testnevelőtanárként dolgozott; utóbbi, Horváth Gyula bácsi az Apáczai Csere János Gimnázium elismert pedagógusa volt, az Újpest későbbi legendás hátvédjét, Káposzta Benőt is ő tanította. A kis Sándor hétévesen kezdett az Újpesti Dózsa színeiben sportolni, akkor még labdarúgó karrierről álmodott, a Megyeri úti sporttelep egyik beltéri, salakos pályáján rúgta a bőrt társaival, melyet később többször átalakítottak. Ma tatami borítja, itt tartják a judo szakosztály gyerekedzéseit − mondhatni ez a pálya Horvay egész életét végigkísérte.

fotó: Várai Mihály

A futballt azonban idővel a cselgáncs váltotta, unokatestvérének, Horváth Istvánnak (Gyula bácsi fiának) köszönhetően, aki az Újpest judo szakosztályának edzője, később a magyar válogatott szövetségi kapitánya volt. A jeles unokabáty vitte el Horvayt a budai Medve utcai iskolába judo edzésre, mely vízválasztó pillanatot jelentett a fiatalember életében. Jövőbeli karrierjét sem tudta másként elképzelni, mint a sport szolgálatában: párhuzamosan szerzett a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán és a szegedi tanárképzőn gépesített lövész, illetve földrajz-testnevelés tanári diplomát, majd a Testnevelési Főiskolán sportvezetői képesítést. Büszkén állítja: 15 különböző sportban rendelkezik játékvezetői igazolvánnyal, a küzdősportok mellett labdajátékokban, teniszben, úszásban is bíráskodhat.

Oktatás, edzősködés, bíráskodás

Diplomás sportvezetőként a rendőrséghez került, ahol sport- és önvédelmi oktatóként cselgáncsra képezte ki az utcán szolgálatot teljesítő rendőröket, fontos szerepe volt az első magyarországi terrorellenes alakulatok tagjainak kiválasztásában és oktatásában, a belügyminisztérium sportosztályának vezetőjeként pedig szervezte és lebonyolította az országos- és nemzetközi versenyeket. Végül a BM kiképzőközpont igazgatóhelyetteseként, rendőr ezredesként vonult nyugállományba.

A rendőrségi munka mellett Újpesten segédedzőként, majd edzőként, sportszervezőként segítette az új judós nemzedékek kinevelését, mint állítja, az utánpótlás gerincét ő képezte ki. Ez a munka mindmáig szívügye, jelenleg is aktív szerepet vállal a tehetséges gyerekek felfedezésében, sportra nevelésében, karrierjük gondozásában. A szakosztály legnagyobb büszkesége Csák József olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok cselgáncsozó, aki öt-hatéves korában, „állati rossz kölyökként” került Sándor bácsi kezei alá.

Az oktatás-edzőség kettősét Horvay a bírói munkával egészítette ki, nagy szerepe volt benne, hogy az 1980-as évektől kezdve a Magyar Judo Szövetség a korábbiaknál sokkal jobban ráment a játékvezetők toborzására és képzésére. Szerinte erre leginkább a pártatlanság miatt volt szükség, korábban ugyanis főként az edzők maguk bíráskodtak és gyakran felmerült a gyanú, hogy (természetesen) kicsit a sajátjaiknak kedveznek a döntéseknél. Évtizedeken keresztül szervezte a Magyarországon rendezett hazai- és nemzetközi cselgáncstornákat, ő osztotta be a játékvezetőket: „Ha mondjuk egy japán cselgáncsozó mérkőzött meg egy szovjettel, én pontosan tudtam, kit kell odaküldenem melléjük bíráskodni.”

“Kitüntetek és temetek”

Ugyan versenyzőként csupán néhány évig, elsősorban a hadseregbajnokságban volt aktív, a nyugdíjba vonulását követően ismét tatamira lépett, hogy a 60 év felettiek ún. szenior bajnokságában mérettesse meg magát. Nem is tette hiába: öt éven keresztül egyhuzamban ő nyerte meg 90 kilós kategóriában a magyar szenior cselgáncsbajnokságot. „Addig nem értem rá” − mondja nevetve.

Nem csak az utánpótlás ügye, a sportág nagyjaira való méltó emlékezés is Horvay szívügye. Jelenleg a judoszövetség elnökségi tagjaként a Hagyományőrző- és emlékbizottságot vezeti, mint mondja, feladata, hogy „kitüntessen és temessen”. Hozzá érkeznek a kitüntetésekre, elismerésekre, díjakra vonatkozó javaslatok és ő gondoskodik róla, hogy a sportág jeles elhunytjai megkapják az őket megillető végső tiszteletadást. Horvay Sándort mindenki ismeri, összekötő kapocs a hazai judo sportban, egyben az újpesti sportélet máig aktív legendája.

Rudolf Dániel