Tojás, sonka, nyuszi, kölni és versikék. Ez a Húsvét ma. Már összemosódtak az egyházi és az egyéb hagyományok, így sokszor nem is tudjuk, mekkora jelentősége van a szokásainknak.
A húsvét a legfontosabb ünnep a keresztények számára. Dr. Gerber Alajos hitoktató, Újpest díszpolgára, egyszerű rajzok segítségével adja át a gyerekeknek Húsvét üzenetét. A feltámadás ünnepe azonban sokkal régebbi eredetű, nem véletlen, hogy két szövetség van a Bibliában, az Ószövetség és az Újszövetség.
Krisztus előtt 1200 évvel Mózes kapta a feladatot, hogy a zsidókat vezesse ki egyiptomi rabságukból. Innen ered a Virágvasárnap, az olajág, Nagycsütörtök, Nagypéntek, Nagyszombat, majd a Húsvét vasárnap és hétfő is. Ez áll az Ószövetségben. Ám Jézus keresztre feszítésével új értelmet kapott az egész, Hamvazó szerdától egészen Pünkösdig tartó időszak – meséli a hitoktató.
Jézus Virágvasárnap vonult be Jeruzsálembe, ahol Nagycsütörtökön költötte el utolsó vacsoráját tanítványaival. Pénteken keresztre feszítették, majd harmadnapon feltámadt. – Ez a hitünk alapja – magyarázza Gerber Alajos. Mint fogalmaz: ez a bizonyíték arra, hogy létezik megbocsátás, van bűnbánat és Isten, aki saját fiát áldozta fel.
Fontosak a szimbólumok is. A tojás az ősi termékenységet jelenti, majd a kereszténységben a feltámadás jelképe lett. Az áldozati bárány a másik ősi elem, bár mára a húsvéti sonka vette át a helyét az ünnepi asztalon. A barkaág főként az olyan országokban terjedt el, ahol nincsenek pálmafák.
A városokban már megkopott, de a falvakban még igen népszerű locsolkodás is bibliai eredetű. Alapja a víz megtisztító és megújító erejében gyökerezik, de a szent könyv szerint egykor a feltámadást hírül vivő asszonyokat locsolták le a katonák, hogy így hallgattassák el őket. Ma pedig már azért várják a lányok a locsolókat, hogy „ne hervadjanak” el.
D. ZS.