2010. március 26-án 76 éves korában, újpesti otthonában elhunyt a műfordítók kiválósága az amerikai irodalom szakértője.
Újpesten született 1933. augusztus elsején. Író- műfordító. A Könyves Kálmán Gimnázium, valamint az Újpesti Kereskedelmi Iskola után az Idegen Nyelvek Főiskoláján végzett. Az Európa Könyvkiadó szerkesztője volt 1954-1965 között.
Többek között fordította: a Száll a kakukk fészkére, a Tom Sawyer kalandjai, a Huckleberry Finn, a Drakula gróf válogatott rémtettei, a Kandírozott mandarinzselé-színű áramvonal, a Holnap is nap lesz, a Robin Hood című regényeket. Az újpesti szegkovács cigányság körében gyűjtött meséi 1958-ban jelent meg: Sosemvolt Cigányország címmel az Európa Kiadónál. A mesék nagy többségét Héderváry József Nápó bácsi mesélte el, az Árpád út 99-ben egy évvel a kiadás előtt.
Olyan meséket tartalmaz, mint például a Madarakból lettünk c., amely a cigányság legkedveltebb eredettörténetévé vált. Legendás barátság fűzte Jónás József újpesti doboshoz, vele tánczenekarban játszott együtt, ahol Bartos zongoristaként szerepelt. Több cigánybálon működtek közre, ahol Jónás sok esetben szervező, rendező volt. A Ságvári Endre Kultúrházban, Pozsár Marcival közösen létrehozták az Újpesti Rajkó zenekart (1957). Jónás sógorával, Kovács Lajos cimbalmossal az Újpesten – akkor még – beszélt kárpáti cigány nyelvtant és kisszótárt készített. Műfordítói munkássága alatt gyűjtötte az egymást magyarázó szavakat, 2002-re megszerkesztette a fogalmak szerint csoportosított több mint száz ív terjedelmű Magyar Szótárt. “A szótár mintegy összefoglalása a legnagyobb becsben tartott magyar műfordítók egyike egész alkotó pályájának. Negyven esztendei szógyűjtés és szinonimakeresés eredménye a klasszikus Roget-tezaurusz analógiájára 304 fogalomkörbe rendezett, és ezeken belül logikai-asszociatív sorokba szedett s így valóban egymást magyarázó szavak és fordulatok óriási tára, amelyen magyar nyelven (nem régiben hasonmás kiadásban is megjelent) egyetlen zsenge előzménye Póra Ferenc csaknem százéves, vékonyka szótára. A magyar nyelven példátlan terjedelmű és példátlan nagyratörő vállalkozás mondhatni felöleli a teljes magyar szókincset a tájnyelvtől a még élő archaizmusokon át az újkori argóig, a köznapi nyelvtől a költői nyelvig, és a hiánytalan teljesség érzetét kelti forgatójában. Az eddigi magyar szinonimaszótárak merőben más módszert követnek, és szóanyaguk sem vetekedhet Bartos Tibor gyűjteményével. Kiemelendő erénye, hogy hivatásos szóművész készítette, szövegalkotási gyakorlata közben, s így nem az elvont tudományosság, hanem egy páratlan szókincsű alkotó személyiség, az anyanyelvével kézműves mesteremberként élő, a nyelvet szerszámként és anyagként ismerő szerző mester jegye hitelesíti.” Bartos így vall szótáráról: Fordítói puskának készült, egymást magyarázó szavak és fordulatok tárának. Se a New York-i, se a chicagói utcanyelvnek nincs friss szótára, se az újpesti aszfalton termett beszédnek, márpedig én egyikből a másikba fordítottam. Negyven évig. Szótáramat is épp ennyi ideig szerkesztettem. Az alábbi szerzők munkáit fordította: Albee, Arde, Barthelme, Becket, Behan, Bierce, Capote, Cary, Chesterton, Delillo, Dickens, Dos Passos, George Eliot, Ellison, Franklin, Fussel, Hagen, Hardy, John Irving, Kerouac, Kesey, D. Lessig, Oscar Lewis, London, Macdonald, MacLeish, Malz, Matthiessen, H. Miller, Moyes, O’Henry, Pinter, Pirsi, Poe, Roddenberry, Rosengarten, Stoker, Styron, Swinburne, Thackeray, Thurber, Updike, Vivian, Warren, Wesker, Tom Wolfe and Wongar.
Olyan meséket tartalmaz, mint például a Madarakból lettünk c., amely a cigányság legkedveltebb eredettörténetévé vált. Legendás barátság fűzte Jónás József újpesti doboshoz, vele tánczenekarban játszott együtt, ahol Bartos zongoristaként szerepelt. Több cigánybálon működtek közre, ahol Jónás sok esetben szervező, rendező volt. A Ságvári Endre Kultúrházban, Pozsár Marcival közösen létrehozták az Újpesti Rajkó zenekart (1957). Jónás sógorával, Kovács Lajos cimbalmossal az Újpesten – akkor még – beszélt kárpáti cigány nyelvtant és kisszótárt készített. Műfordítói munkássága alatt gyűjtötte az egymást magyarázó szavakat, 2002-re megszerkesztette a fogalmak szerint csoportosított több mint száz ív terjedelmű Magyar Szótárt. “A szótár mintegy összefoglalása a legnagyobb becsben tartott magyar műfordítók egyike egész alkotó pályájának. Negyven esztendei szógyűjtés és szinonimakeresés eredménye a klasszikus Roget-tezaurusz analógiájára 304 fogalomkörbe rendezett, és ezeken belül logikai-asszociatív sorokba szedett s így valóban egymást magyarázó szavak és fordulatok óriási tára, amelyen magyar nyelven (nem régiben hasonmás kiadásban is megjelent) egyetlen zsenge előzménye Póra Ferenc csaknem százéves, vékonyka szótára. A magyar nyelven példátlan terjedelmű és példátlan nagyratörő vállalkozás mondhatni felöleli a teljes magyar szókincset a tájnyelvtől a még élő archaizmusokon át az újkori argóig, a köznapi nyelvtől a költői nyelvig, és a hiánytalan teljesség érzetét kelti forgatójában. Az eddigi magyar szinonimaszótárak merőben más módszert követnek, és szóanyaguk sem vetekedhet Bartos Tibor gyűjteményével. Kiemelendő erénye, hogy hivatásos szóművész készítette, szövegalkotási gyakorlata közben, s így nem az elvont tudományosság, hanem egy páratlan szókincsű alkotó személyiség, az anyanyelvével kézműves mesteremberként élő, a nyelvet szerszámként és anyagként ismerő szerző mester jegye hitelesíti.” Bartos így vall szótáráról: Fordítói puskának készült, egymást magyarázó szavak és fordulatok tárának. Se a New York-i, se a chicagói utcanyelvnek nincs friss szótára, se az újpesti aszfalton termett beszédnek, márpedig én egyikből a másikba fordítottam. Negyven évig. Szótáramat is épp ennyi ideig szerkesztettem. Az alábbi szerzők munkáit fordította: Albee, Arde, Barthelme, Becket, Behan, Bierce, Capote, Cary, Chesterton, Delillo, Dickens, Dos Passos, George Eliot, Ellison, Franklin, Fussel, Hagen, Hardy, John Irving, Kerouac, Kesey, D. Lessig, Oscar Lewis, London, Macdonald, MacLeish, Malz, Matthiessen, H. Miller, Moyes, O’Henry, Pinter, Pirsi, Poe, Roddenberry, Rosengarten, Stoker, Styron, Swinburne, Thackeray, Thurber, Updike, Vivian, Warren, Wesker, Tom Wolfe and Wongar.Díjai: Wessely László díj (1981) Év Könyve (1985) Déry Tibor – díj (2002.) Újpest cigányságáért-díj (2007) Újpestért-díj (2008)