Az első magyarországi bankrablást 1908 októberében, Újpesten követték el. A kerület gazdag történelmének egy kevésbé ismert fejezetét idézte fel a History magazin.
A 20. század elején az akkor még önálló Újpest rohamos fejlődésnek indult. A Budapestről helyigényük és az ingatlanárak miatt kiszoruló vállalatok előszeretettel települtek a hajóállomással és vasútállomással is rendelkező nagyközségbe, amely 1907-től már villamossal is gyorsan elérhetővé vált. A lakosság 1890 és 1910 között 23 ezerről 55 ezerre nőtt, ipari termelését tekintve pedig a negyedik helyen állt Magyarországon. Az 1907 augusztusában várossá alakult település főutcáján, az Árpád úton, sorra nyíltak az üzletek, és három bank is működött egymás szomszédságában.
Legnagyobb közülük a 19-es szám alatt működő Pesti Magyar Kereskedelmi Bank volt. Itt zajlott le a magyar kriminalisztikában feljegyzett első fegyveres bankrablás. Október 28-án, egy szerdai napon két férfi lépett be a bankba és tört magyarsággal a pénzt követelték. Egyikük fekete szemüveget, a másikuk álbajuszt viselt, és tőrrel illetve revolverrel voltak felfegyverezve. Amikor a könyvelő hívni akarta a rendőrséget, elvágták a telefon zsinórját, az egyik menekülni próbáló alkalmazottat pedig leütötték. A rablók végül 41.722 korona 81 fillért zsákmányoltak, részben készpénzben és értékpapírokban, majd bérkocsival távoztak. A tanúk hiába szaladtak rendőrért, a közelben lévő újpesti rendőrkapitányságnak nem volt ügyfélszolgálata – korabeli kifejezéssel: bejelentő hivatala –, a helyszínre így végül csak a rablók távozása után negyedórával ért ki az első rendőr.
A tetteseket végül még aznap éjjel elfogták. Piaskovszki József 22 éves, lengyel nemzetiségű vasöntő munkást a kisterenyei vasútállomáson szállították le a vonatról. A magyarul egyáltalán nem beszélő férfi tagadta, hogy köze lenne a bankrabláshoz, de megtalálták nála társa, Antosevics Gyula nevét és címét. A táviraton értesített budapesti rendőrök az Angol utcai tömegszálláson el is fogták a szintén lengyel származású férfit, aki másnap, miután szembesítették a tanúkkal, elismerte a bűncselekményt és az elrabolt pénz rejtekhelyét is megmutatta.
A gyors vizsgálatot és vádemelést követően az esküdtszék három év fegyházra, öt év hivatalvesztére és Magyarország területéről történő örökös kitiltásra ítélte a két férfit. Az ügyész fellebbezett és a Kúria 1909 áprilisában a fegyházbüntetést öt év hat hónapra súlyosbította.
Forrás: History, 2014. november.