Egy korábban névtelen újpesti közterület – a Vécsey és a Nádor utcák találkozásánál – június 21-e óta a 110 éve született csehszlovákiai mártír politikus, gróf Esterházy János nevét viseli városrészünkben.
Normal
0
21
false
false
false
HU
X-NONE
X-NONE
MicrosoftInternetExplorer4
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:”Normál táblázat”;
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-qformat:yes;
mso-style-parent:””;
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.0pt;
font-family:”Calibri”,”sans-serif”;}
A tér, valamint az emlékkő avató ünnepségére napra pontosan 75 évvel az után került sor, hogy Érsekújváron megalakult az Egyesült Magyar Párt, amelynek ügyvezető elnöke gróf Esterházy János volt. Az ünnepségen az érdeklődők, intézményvezetők, közéleti szereplők gyűrűjében Wintermantel Zsolt polgármester a névadás jelentőségét és a mai kor üzenetét emelte ki, Estók János történész, Újpest díszpolgára, gróf Esterházy János életére és pályafutására hívta fel a figyelmet, Horváth Zoltán atya, Újpest díszpolgára az Úr áldását kérte az emlékkőre, és mindazokra, akik mostantól elhaladván az emlékhely előtt, egy percre a példamutató életű, mártír politikusra emlékeznek.
A tér avató ünnepségére érkező ünneplőket és tisztelgő sokaságot Krizsik Alfonz, és a felvidéki népdalokat éneklő Tungsram – Kodály Zoltán Férfikar köszöntötte. Majd Wintermantel Zsolt polgármester lépett a mikrofonhoz. Köszöntőjében többek között arról szólt: „a névadás felelősség: iránymutatásként szolgál. Minden névnek jelentése van, minden név üzenetet hordoz, amely elhelyezi viselőjét a világban. Igaz ez akkor is, amikor köztereket nevezünk el. A közterek elnevezése nem csak a fizikai értelemben vett tájékozódást segítheti, a legtöbb köztér elnevezésében a közösség értékei nyilvánulnak meg. Azok a mindennapi vagy szimbolikus, tárgyi vagy szellemi értékek, amelyeket meg akarnak őrizni, át akarnak hagyományozni az utókornak. A közterek neve egyfajta szellemi, ha tetszik, világnézeti tájékozódást is szolgál”.
.jpg)
A polgármester hangsúlyozta: „Ma egy eddig névtelen közterület kap nevet Újpesten, és úgy gondolom, ennek szimbolikus üzenete által valóban új térrel gazdagodik városunk, közösségünk. Egy olyan magyar embernek állítunk emléket, amikor a felvidéki magyar mártír politikusról, gróf Esterházy Jánosról nevezzük el ezt a teret, aki egyrészt igazi eszménykép lehet a mai korban, amelyben annyi negatív figurát emel piedesztálra a média. Ma ugyanis nem divatos dolog a végsőkig kiállni igaz ügyekért, elvekért és más emberekért. Gróf Esterházy János élete azonban ezt a példát állítja az utókor elé.”
„Az előkelő főnemesi családból származó politikus élete küzdelme, szenvedései és mártírhalála nagyon fontos igazságra hívja fel a figyelmet. Arra, hogy minden szélsőség veszedelmes.” – emelte ki a város vezetője. „A szélsőjobboldali diktatúra alatt internálták, a szélsőbaloldali diktatúra alatt meghalt a börtönben. Az ő történetében egyesül a nemzeti és a nemzetietlen szocialisták embertelensége. Így nő össze az, ami összetartozik: az értéktagadás e két világa különbözik ugyan, de ugyanúgy pusztítanak – emelete ki Wintermantel Zsolt polgármester. Bízom benne, fejezte ki reményét a szónok, hogy a nemzet értékei felé forduló, nyitott, demokratikus Magyarország és az értékeit felvállaló nyitott, demokratikus Európa Esterházy gróf szellemiségében újra egymásra találhat.” Isten hozta Önöket a Gróf Esterházy János téren! – mondta Wintermantel Zsolt.
Dr. Estók János történész, Újpest díszpolgára a mártír politikus életútját és megpróbáltatásait a jelenlévők elé tárva többek között arra utalt: a történelem vihara alaposan átformálta a történelemben oly nevezetes Esterházy-család galántai ágából származó politikus életét. Esterházy János nyitraújlaki birtokán élte meg azt, hogy az igazságtalan trianoni békediktátum értelmében szülőföldje Csehszlovákiához került. Küldetésének érezte, hogy bekapcsolódjon a kisebbségi magyar politikai életbe. Közéleti pályájának jelentős mozzanata, amikor a szlovákiai ellenzéki magyar pártok fúziója után az Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnöke lett. A világháború éviben segítette az üldözött szlovákiai zsidókat, mások számára magyarországi útlevelet, menekülési lehetőséget biztosított. 1942. május 15-én, egyedüli képviselőként nem szavazta meg a szlovákiai zsidók deportálásáról szóló törvényt a pozsonyi parlamentben.
Esterházy János méltósággal viselt hosszas szenvedés után a csehszlovák kommunisták börtönében halt meg 1957. március 8-án. Hamvait sem adták ki a családjának, hanem egy prágai köztemető jeltelen tömegsírjába helyezték.
Estók János azzal zárta emlékezését: „teljes joggal lehetünk büszkék arra, hogy Újpest emlékkő-állítással és a tér névadásával azok közé került, akik tisztelegnek az igaz ember előtt. Olyan embertársunk előtt, akit a keresztény erkölcsi elvek irányítottak a közéletben, a politikai tevékenységben is. Aki példát mutatott hazaszeretetével, a más népek jogos nemzeti és egyéni törekvései iránti érzékenységével magyarok, szlovákok, csehek és minden demokratikus érzelmű nép számára.”
Az emlékkövet Wintermantel Zsolt és Estók János leplezte le, majd elhelyezték a város koszorúját. Ezt követően Horváth Zoltán, az Egek Királynéja főplébánia plébánosa, Újpest díszpolgára megáldotta az emlékkövet. Egy szavalat, Ady Endre „Ember az embertelenségben” című verse, majd a Himnusz közös eléneklése zárta a tér avatását.
B. K
Isten hozta Önöket a Gróf Esterházy János téren
Wintermantel Zsolt polgármester avató beszéde. Elhangzott: 2011. június 21-én, az emlékkő és a tér avatásán
Akinek van gyermeke, vagy aki gondolkodik a gyermekvállaláson tudja, hogy a névadás felelősség: iránymutatásként szolgál. Minden névnek jelentése van, minden név üzenetet hordoz, amely elhelyezi viselőjét a világban.
Igaz ez akkor is, amikor köztereket nevezünk el. A közterek elnevezése nem csak a fizikai értelemben vett tájékozódást segítheti, legtöbb köztér elnevezésében a közösség értékei nyilvánulnak meg. Azok a mindennapi vagy szimbolikus, tárgyi vagy szellemi értékek, amelyeket meg akarnak őrizni, át akarnak hagyományozni az utókornak.
A közterek neve egyfajta szellemi, ha tetszik, világnézeti tájékozódást is szolgál.
Akkor is így van ez, amikor egyszerű, hétköznapi dolgokról nevezünk el utcákat, tereket, akkor is, amikor szimbolikus dolgokról, személyekről nevezünk el egy utcát vagy teret.
Ma egy eddig névtelen közterület kap nevet Újpesten, és úgy gondolom, ennek szimbolikus üzenete által valóban új térrel gazdagodik a városunk, közösségünk. Egy olyan magyar embernek állítunk emléket, amikor a felvidéki magyar mártír politikusról, gróf Esterházy Jánosról nevezzük el ezt a teret, aki egyrészt igazi eszménykép lehet a mai korban, amelyben annyi negatív figurát emel piedesztálra a média.
A mai világ millió számra mutatja föl a mindenkin áttipró, önző, önérvényesítést életmintaként. Ma nem divatos dolog a végsőkig kiállni igaz ügyekért, elvekért, és más emberekért. Gróf Esterházy János élete azonban éppen ezt a példát állítja az utókor elé.
És túl a személyes példán az ő sorsa, küzdelme, szenvedései és mártírhalála nagyon fontos igazságra hívja föl a figyelmet. Arra, hogy minden szélsőség veszedelmes. A szélsőjobboldali diktatúra alatt internálták, a szélsőbaloldali diktatúra alatt meghalt a börtönben. Az ő történetében egyesül a nemzeti és nemzetietlen szocialisták embertelensége. Így nő össze az, ami összetartozik: az értéktagadás e két világa különbözik ugyan, de ugyanúgy pusztítanak.
Gróf Esterházy János küzdelmének legfőbb üzenete számunkra az, hogy átmenetileg akármilyen nehéz is a sorsunk, nem engedhetünk egyik szélsőség csábításának sem, mert az csakis jogfosztottsághoz és ártatlan emberek halálához vezet.
A mai névadással tehát nem csupán tiszteleg az utókor a magyar mártír emléke előtt, de figyelmeztet is. Figyelmeztetni kell ugyanis a ma élő és az eljövendő generációkat arra, hogy akármennyire is vonzó sokszor a könnyebb utat választani, az emberi értékek fontossága és érvénye sohasem kérdőjeleződhet meg. Az értékvesztés az első lépés az embertelen diktatúrák és tragédiák felé.
A nyitott, demokratikus gondolkodású, keresztény Esterházy az igazi keresztény értékeivel szembeforduló, diktatúrákba süllyedő Európa áldozata lett.
Bízom benne, hogy a nemzeti értékei felé forduló, nyitott, demokratikus Magyarország és az értékeit felvállaló nyitott, demokratikus Európa Esterházy gróf szellemiségében újra egymásra találhat.
Isten hozta Önöket a Gróf Esterházy János téren!