Lakhatási támogatással segít a IV. kerület önkormányzata egy Kijevből menekült ukrán családnak. A két gyermekét egyedül nevelő édesanyát és leányait egy Újpesten élő asszony fogadta be.
Yevheniia Sadim és egyik kislánya, Sofiia a városházán találkoztak Czigler László alpolgármesterrel és az Újpesti Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat elnökével, Ladányi Erzsébettel.
“Egyelőre továbbra is távmunkában dolgozom az ukrajnai munkahelyemre Budapestről, tehát van bevételem, de az önálló lakhatásról nem tudtam gondoskodni. Most a két gyermekem iskoláztatása és óvodába járása mellett ez a legfontosabb feladat, amit meg kell oldanom”
– mesélte tökéletes angolsággal Yevheniia, aki még az orosz-ukrán háború előtt veszítette el a férjét, és két gyermekével érkezett Kijevből Budapestre, március 4-én.
Nagyobbik lánya, Sofiia továbbra is egy kijevi iskolába jár, online tanul. Ők a Migration Aid segítségével juthattak ki hadszíntérré változott hazájukból Magyarországra.
Ladányi Erzsébet elmondta, hogy a mai napig rengetegen keresik meg őt, hogy segítséget kérjenek akár az ideiglenes szállás, akár az új élet reményében:
„Nem csak olyanok fordulnak hozzám, akik Újpestre érkeztek. Az Ukrán Országos Önkormányzat elnökhelyetteseként Budapest számos kerületéből kérnek segítséget tőlem az ide menekülők.”
Hozzátette: nagyon fontos, hogy az Ukrajnából érkezők itt nyugalmat és biztonságot találnak. Elmondta, hogy minden eszközzel igyekeznek segíteni az érkezőkön, akik sokszor nemcsak a háború okozta lelki traumákkal küzdenek, de azt is fel kell dolgozniuk, hogy eddigi életük teljesen megszűnt létezni, és potenciális esetben egy új országban kell új egzisztenciát teremteniük maguknak.
Yevheniiáékra is ez a feladat vár: az édesanya szeptembertől Újpesten szeretne magának új megélhetést találni, és a lányait is itt szeretné felnevelni.
Egyelőre Harrison Annamária, kerületi lakos fogadta be őket, aki elárulta, hogy a család eredetileg egy hónapra kért tőle szállást, mert azt gondolták, hogy könnyen tovább tudnak majd lépni, de sajnos ennyi idő alatt sem sikerült megfelelő lakhatási körülményeket találniuk.
A házigazda arra kérte az újpestieket, amennyiben van olyan ingatlanja valakinek, ahol akár ideiglenesen el tudna helyezni menekülteket, akkor nyugodtan ajánlja fel erre a célra, mert olyan embereken segíthet ezzel, akik megérdemlik az együttérzést és az odafordulást.
Harrison Annamária szerint azért is egyre fontosabb az ilyen jellegű segítség, mert a segélyszervezetek is azt tapasztalták, hogy kicsit alábbhagyott a lelkesedés és kevesebben támogatják a háborús menekülteket, mint a kezdetekben.
Az önkormányzat megteszi, amit tud
“Korábban érkezett egy kárpátaljai család Újpestre, amelyet egy önkormányzati szükséglakásban tudtunk elszállásolni, ők közel három hónapja élvezik a vendégszeretetünket, és bíznak abban, hogy hamarosan visszamehetnek a szülőfalujukba”
– ezt már Czigler László alpolgármester árulta el, aki azt is elmondta, hogy Yevheniiáéknak egy humanitárius szervezeten keresztül fél évre tudnak albérlet-támogatást biztosítani az újrakezdéshez.
Azt is megtudtuk tőle, hogy a kerületben rajtuk kívül még egy hétfős menekültcsoportot – két édesanyát és öt gyermeket – sikerült egyházi gondozás keretében elszállásolni.
Czigler László arra is emlékeztetett, hogy az önkormányzat tárgyi adományokkal, illetve pénzügyi segítségnyújtással is próbált mindent megtenni azért, hogy könnyítsen a háború sújtotta szomszédos ország rászorulóin.
Ez a munka természetesen nem maradt abba, bár azt ők is érzékelik, hogy a kezdeti lelkesedés némileg alábbhagyott. Szerinte most az a legfontosabb, hogy megfelelő típusú támogatást tudjanak nyújtani, ahol szükséges: téliruha-adományra például jelenleg már nincs szükség, de higiénés eszközökre és pelenkákra továbbra is nagy igény mutatkozik.