A holokausztról, illetve a délvidéki magyar-és német népirtásról szóló kiállítás nyílt a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karán. A szervezők kimondott célja, hogy e két 20. századi tragédiáról közösen emlékezzenek meg, rámutatva a gyűlölet és a megbélyegzés szörnyű következményeire.
„Felhívom Ujpest m. város területén a csillagviselésre nem kötelezett zsidókat, hogy adataikat a Zsidó Tanácsnál, legkésőbb 1944. június hó 26-ig haladéktalanul jelentsék be. Mindazok ellen, akik az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget nem tesznek, a legszigorúbb eljárás tetetem folyamatba.”
„A Bácskai és Baranyai Katonai Körzet Hadbírósága 1944 október 29-én hozott ítéletével halálra ítélt 250 magyar nemzetiségű háborús bűnöst. A halálos ítélet golyó által lett végrehajtva. Halál a fasizmusra – szabadságot a népnek!”
Két rövid hirdetmény, amelyet majdnem pontosan négy hónap különbséggel, egymástól alig 300 kilométerre ragasztottak ki. Az egyiket egy magát büszkén “nemzetiszocialistának” valló rezsim függesztette ki, a másik a „fasizmus pusztulását” hirdeti és a „nép szabadságát” ígéri. Valójában mindkét bikkfanyelven íródott szöveg ugyanúgy sok ezer ártatlan ember lemészárlásának nyitányát jelentette.
A tablókon olvasható szikáran megfogalmazott hivatalos dokumentumok, és katonásan pattogó nyelvezetű utasítások a tanúk megrendítő beszámolóival és fotóival együtt elevenítik fel a hét évtizeddel ezelőtti borzalmakat. A „
Jajj a legyőzötteknek” című tárlat a Neogrády László Helytörténeti Gyűjtemény, a Keskenyúton Alapítvány és az egyetem együttműködésének köszönhetően valósult meg. A kiállítást Papp Ferenc dékán nyitotta meg, és Ozsváth Gábor docens ismertette.
„Eddig egyik, másik, vagy harmadik színből láttuk az áldozatokat. Holott itt nincs zsidó, nincs magyar, nincs német. Itt meggyilkolt emberek vannak, akiknek főhajtással és kegyelettel, a bűnösöknek pedig legalább a nevük kimondásával tartozunk.” - mutatott rá a kutató.
Irgalom nélkül
Az áldozatok számának pontos megállapítása mindkét népirtás esetében nehéz. A holokauszt Magyarországon több mint 400.000 életet követelt, Újpestről 1944 nyarán mintegy 18 ezer embert hurcoltak el. A hazai zsidóság legalább kétharmadát elpusztították. A Budapest környéki, így az újpesti cigányságot is az óbudai téglagyárba terelték össze, innen deportálták őket a koncentrációs táborokba. Mivel nagy részüket azonosító papírok nélkül hurcolták el, a kutatás még nagyobb akadályokba ütközik. Karsai László történész ötezerre becsüli az áldozatok számát.
Az 1944-45 telén a jugoszláv partizánok által elkövetett délvidéki népirtás esetében a fél évszázados kényszerű hallgatás miatt is bizonytalanok az adatok: a becslések 20 ezertől 40 ezer áldozatig ter-jednek. Tízezreket hurcoltak internáló táborokba, ahol embertelen körülmények között tartották őket fogva sokszor éveken át. 80 ezer magyar és német kényszerült elmenekülni szülőföldjéről.
A két tragédia különösen megrázó közös vonása, hogy a gyilkosok a gyermekek esetében sem ismertek irgalmat. Szakemberek mintegy százezerre becsülik a holokauszt gyermekáldozatainak számát, s a kiállítás anyagából kiderül, hogy a délvidéki német és magyar „háborús bűnösök” számára létrehozott járeki internálótáborban is mintegy ezer gyermeket pusztítottak el.
Halál, özvegység, árvaság, meghurcoltatás
„Tudják önök, mit jelent csurogi magyarnak lenni? Ebben a két szóban benne van a halál, az özvegység, az árvaság a meghurcoltatás.” – áll az egyik tablón egy délvidéki magyar asszony vallomása. Sajnos ezekben az években nem kellett a kis bácskai faluba születni ahhoz, hogy ezt magára igaznak érezze valaki. Egy egész nemzedéknek jutott ez osztályrészül pusztán azért, mert a gyűlöletre és megbélyegzésre épülő hatalom szemében születésüktől fogva bűnösök voltak.
1944-ben szinte egymással párhuzamosan, egy időben vált jogfosztott üldözötté Délvidéken az, akire rámutattak: „magyar vagy”!, Újpesten az, akire rámutattak: „nem vagy magyar!” A „Jajj a legyőzötteknek!” című kiállítás viszont éppen arra mutat rá megrdendítő erővel, hogy a legyilkolt ártatlanok mindenekelőtt emberek voltak – és, hogy hová vezet az, amikor olyanok kezébe kerül a hatalom, akiknek ez nem jelent semmit.
A tárlat a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Karának aulájában tekinthető meg az Árpád út 161. szám alatt.
Balogh Gábor
