Itt vannak a rendkívüli gazdasági intézkedések

  •  
  •  
  •  

Megjelentek a Magyar Közlönyben a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére hozott azonnali intézkedések rendeletei – adja hírül a koronavirus.gov.hu.

A kormányfő szerdai bejelentéseinek megfelelően az év végéig felfüggesztik minden magánszemély és vállalkozás szerdáig megkötött hiteleinek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét, és a súlyos gondokkal küzdő szektorokban, így a turizmusban, a vendéglátásban, vagy a személyszállításban június 30-ig egyebek mellett a munkáltatók közteherfizetési kötelezettségét elengedik.

Mi lesz a törlesztőkkel?

A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint a rendelkezéseket a 2020. március 18. napján huszonnégy órakor fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni. A fizetési moratórium 2020. december 31-ig tart, időtartamát a kormány meghosszabbíthatja. A szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik. A veszélyhelyzet fennállása alatt lejáró szerződés 2020. december 31-ig meghosszabbodik – olvasható a rendeletben. A rendelet szerint ha a felek eltérően nem rendelkeznek, a veszélyhelyzet fennállása alatt az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége akként módosul, hogy az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap. A fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen.

A fizetés szüneteltetése általában nem jár együtt kamatmentességgel. Az MNB, illetve Orbán Viktor sem beszélt arról, hogy a szüneteltetés idejére a hitelek a moratórium idejére kamatmentesek lennének, emiatt a kamatesedékességek elhalasztásával érdemes számolni. A szüneteltetés időszaka alatt felhalmozott kamatot azonban a bankok nem szokták egy összegben kérni ügyfeleiktől, inkább megnövelik a fennálló tartozást. A növekvő tartozás miatt pedig a törlesztőrészlet is megemelkedne a későbbiek során.

A csütörtöktől hatályos rendelet azt is tartalmazza, hogy a hatálybalépését követően kötött szerződés alapján felvett, zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét.

Segítség a bajba jutott ágazatoknak

A turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok esetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket 2020. június 30-ig nem lehet felmondással megszüntetni. A felmondási tilalmat a kormány rendeletben meghosszabbíthatja. A bérleti díj a veszélyhelyzet fennállása alatt nem emelhető, akkor sem, ha azt a szerződés egyébként lehetővé teszi. Ezekben az ágazatokban működő gazdasági egységekben 2020. március, április, május és június hónapokra a munkáltatók mentesülnek a munkabér utáni közterhek megfizetése alól, a munkavállalók munkabérét terhelő járulékok közül kizárólag a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn, azzal, hogy annak havi mértéke nem haladhatja meg az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét, a 7710 forintot.

A személyszállítási szolgáltatást végző katás egyéni vállalkozóknak, azaz a taxisoknak március, április, május és június hónapokban nem kell adózniuk. Mivel a katázóknak mindig a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell befizetniük az átalányadót, így a taxisoknak majd csak augusztus 12-én kell adózniuk, a júliusi munkavégzés után.

A turizmusfejlesztési hozzájárulás megfizetésére kötelezetteknek a 2020. március 1. napjától 2020. június 30. napjáig terjedő időszakra nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetniük.

Rugalmasabb munkajog

Rugalmasabbá teszik a munkavállalási szabályokat, hogy “a munkaadók és a munkavállalók könnyebben meg tudjanak egyezni egymással”. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy néhány, a 2012-es munka törvénykönyvében szereplő szabály érvénytelenné vált az országos veszélyhelyzet lejárása utáni 30. napig. (A munka törvénykönyve szerint a munkáltató a munkaidő-beosztást nem módosíthatja a munkanap előtti napokban, ha módosítani akar, akkor azt legalább 96 órával, 4 teljes nappal előre kell bejelentenie.) A szerdai kormányrendelet alapján a munkáltató bármikor módosíthatja a munkaidő-beosztást. Emellett a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti, és jogában áll ellenőriznie a munkavállalók egészségi állapotát is.

, , ,