-A kerületben igen jelentős a távfűtéssel ellátott intézmények száma. Ezeknek az intézményeknek az éves távfűtési költsége jelentős tétel a költségvetésben. Három éves gördülő tervezésben számoljuk ki, kalkuláljuk ezen összegeket – tudtuk meg a részleteket Dr. Molnár Szabolcs igazgatótól. – Ez azt jelenti, hogy az elmúlt három évben regisztrált tényleges hőegység-fogyasztás átlagával számolunk a következő évre. 2009-re a pénzmaradvánnyal módosított előirányzatunk nettó 293millió forint volt összességében. Ez jelentős összeg területi szinten és a mi költségvetésünkben is. Azért fontos hangsúlyoznom, hogy ez nettó összeg, mivel idei évben két fontos tényező is befolyásolta a költség alakulását.
Az egyik a távhő ÁFÁ-jának változása volt, ami idén jelentős megtakarítást nem hozott, hiszen eredetileg 20 százalékos ÁFÁ-val terveztünk, ami augusztus 1-el felemelkedett 25 %-ra, majd szeptember 1-től 18%-ra csökkent. Az ÁFA-csökkentésből adódóan 2009-ben nem számolunk jelentős megtakarítással. 2010-ben, amikor 13 százalékkal csökken majd a távhő áfája, látványos tételként jelentkezik a megtakarítás, hiszen nagyságrendileg 40millió forintot jelent.
Évközben volt tarifa-változás is, ebből adódóan jövőre még kevesebb összeggel kell számolni távhő-díjban, nagyjából 270 millió forinttal. Még februárban csökkent a távhő ára, majd szeptemberben mégegyszer csökkentette a szolgáltató a távhő díját, valamint október 1-től ismét kevesebbet kell fizetni a hőmennyiségmérők állása után.
A szeptemberi árcsökkenés nettó 3,8 millió forint, az októberi nagyobb csökkentés további nettó 6,9millió forint megtakarítást jelent, amely jelentős tétel. Ehhez párosul az ÁFA összegének csökkenése is, így végeredményben körülbelül 12millió forinttal kell kevesebbet fizetni, mint az év eleji tervek szerint.
Az éghajlat-változás miatt a külső hőmérséklet kis mértékben bár, de magasabb lett, így az elhasznált hőmennyiségben is csökkenés jelentkezett, hiszen kevesebb a hűvös időszakok száma,mint a korábbi időszakban. Az így létrejött megtakarítás kevesebb,mint a távhő díjcsökkenése általi, mégis a két tényezővel összességében közel húszmillió forinttal költhet többet a GAzasági Intézmény az újpesti intézmények karbantartására.
***
Jó gazdálkodással megéri a távhő használata
Sokak szerint a távfűtés a legkorszerűbbnek mondott fűtési módszer. Vannak
azonban akik ezzel vitába szállnak és főként az árára való hivatkozással ágálnak a távfűtés ellen, s választanak lakást aszerint, hol találnak gázfűtést, vagy éppen egyedi mérős ingatlant.
Megkérdeztünk néhány érintettet, miként csökkenthetők a fűtési költségek egy társasháznál, s azt is firtattuk, milyen hatással van az árcsökkentés a fűtés-számlára.
-Egészséges, tiszta környezetet biztosít, minimális, szinte nulla a szénmonoxid-mérgezés valószínűsége, ellentétben a gázfűtéses ingatlanokkal. – mondja Harangozó Nagy Miklósné, újpesti ingatlanokat kezelő közös képviselő. – Ennek kellene a legolcsóbbnak lennie, sajnos egyelőre ettől még igen messze vagyunk. A magunk módján azonban próbálunk spórolni, csökkenteni a költségeket. Még mielőtt bármibe belefogtunk volna az első lépés a nyílászárók cseréje volt, hiszen ha süvít befele a szél az ablaknál, szökik a meleg, akkor nincs sok értelme a továbbiaknak sem. Még a szigetelés sem annyira lényeges, ahogy tapasztaltuk, hiszen ezek a házak többrétegű panelek rendszeréből épültek, igazából ha egyszer felfűtötték, nem hűl ki.
Mint megtudtuk, panelprogram keretében bár lehet pályázni, ám egyelőre nagyon drága a házak szigetelése, ráadásul viszonylag új a technika, nincs még benne igazán hosszú távú tapasztalat. A technológia folyamatosan fejlődik, ezért sokhelyütt kivárnak még a beruházással. Ráadásul a későbbiekben talán a piaci körülmények változásával az árak is alacsonyabbak, elérhetőbbek lesznek.
-Amikor mi áttértünk a hőmennyiség szerinti fűtésre – folytatja Harangozó Nagy Miklósné – először megcsináltattuk a nyílászárókat, majd következő fontos lépésként levettük a lépcsőházban a folyosók fűtését. Érzékelhető volt a változás: kevesebbet fűtöttünk, ám mivel az ajtók, ablakok újak, jobb minőségűek, megtartották a hőt, nem hűltek ki a folyosók sem. A számlákban azonban máris jelentkezett a megtakarítás. Házanként 44 radiátort szüntettünk meg. Ez számokra átváltva legalább tizenkét lakásnyi fűtés megspórolását eredményezte. A harmadik lépcső az éjszakai fűtéscsökkentés volt. A Főtáv Zrt-vel kötött szerződésünk alapján este 10 órától a napközbeni 22-ről 18 fokra csökkentjük a hőmérsékletet. Ennek eredményeképp a lakások nem hűlnek ki, még a radiátorokon sem igazán érzékelhető a változás. Hajnali négy órakor azután visszatérünk az eredeti, 22 Celsius fokos állapotra. Éjszaka nem hűl ki az épület, ám energiafogyasztásban rengeteget jelent. Felmérésünk szerint – 2005-ben készítettük a felmérést, amikor áttértük az új elszámolásra és fűtési rendszerre – az átalánydíjas fűtés 25-30 százalékban csökkent. És akkor még a radiátorokat nem szereltük le a folyosókról. A lakásokban élők hőérzete megmaradt a hőmérsékletcsökkentés után is. Nem mellesleg sokkal ideálisabb, ha éjszaka nem nappali melegben alszik az ember.
Kevesen tudják, de ahol hőmennyiség szerinti elszámolás van, a közösség meghatározhatja, hogy milyen fűtést igényel, akár napszakonként, extrém esetben óránként is más-más fűtésértéket is be lehetne állítani.
Az említett társasházakban úgy állították be a fűtést, hogy ha a külső hőmérséklet 9 Celsius fok alatt van, akkor automatikusan bekapcsol a napközbeni fűtés, amennyiben 12 Celsius fok fölé megy a hőmérséklet, akkor leáll a rendszer.
Mindezekhez nem kell csoda, nem kell semmi különös, csupán az, hogy a lakók megkapják az őket érintő információkat, valamint egy lakó közgyűlés elfogadja a változásokat. Ezen átalakításokkal, közös döntések eredményeképpen a tavalyi évhez képest , amikor az energiadíj több mint 30százalékkal nőtt, nem emelkedett az elhasznált fűtési energiára kifizetett összeg, sőt talán némi csökkenés is érzékelhető a számla ezen részén.
A mostani távhő-díjak csökkentésével pedig érzékelhetően kevesebbet kell az embereknek hó végén ezekre a csekkekre kifizetni.