A Demokrata Párt elnökjelöltje, Joe Biden lesz az Egyesült Államok 46. elnöke.
Barack Obama egykori alelnöke Pennsylvania állam 20 elektorának elnyerésével 273 elektori szavazatot tudhat magáénak az 538-ból (a győzelemhez 270 szükséges), vagyis akkor is ő lesz az új elnök, ha azokban az államokban, ahol még tart a szavazás (Nevada, Arizona, Alaszka, Georgia, Észak-Karolina) veszítene.
Alelnöke az 56 éves kaliforniai szenátor, Kamala Harris lesz – ő az első nő, aki betöltheti ezt a tisztséget.
Joe Bidennél több szavazatot (mostanáig 74 478 345 voksot) elnökjelölt még soha nem kapott az Egyesült Államok történetében. Mögötte a második Donald Trump 70 329 970-cal. Barack Obama rekordját döntötték meg, aki 2008-ban 69 458 579 voksot kapott. Biden 78 évével az amerikai történelem eddigi legidősebb hivatalba lépő államfője.
Donald Trump George H. W. Bush 1992-es veresége óta az első elnök, akinek egy ciklus után távoznia kell a hivatalából, egyelőre azonban nem hajlandó elismerni a vereséget, a választás utáni sajtótájékoztatón, illetve a Twitter-oldalán csalást emleget – kijelentéseit azonban eddig nem támasztotta alá bizonyítékokkal.
A magyar politikusok közül Orbán Viktor nyíltan Donald Trumpot támogatta, míg az ellenzék vezetői Bidennek drukkoltak. Európának, így Magyarországnak is érdeke, hogy Joe Biden legyen az Egyesült Államok következő elnöke – fogalmazott Gyurcsány Ferenc.
Érdekesség: Anthony Scaramucci, aki 2017-ben tíz napig a Fehér Ház kommunikációs igazgatója volt, így indokolta meg a kanadai közszolgálati tévében, miért kellett kiszavazni a hatalomból Trumpot:
„A következő 2-3-4 évben nagyon veszélyes helyzet alakult volna ki: magyar típusú autoriter rendszer felé próbálta elvinni az országot. Ezt el kellett utasítanunk, és büszke vagyok arra, hogy a koalíció része lehetettem, ami szembeszállt ezzel.”