Újpesten közel háromszáz elnevezett közterületet találunk. Sorozatunkban arról kérdezzük az újpestieket, tudják-e, kiről, miről kapta a nevét az utca, ahol otthonuk található.
Az Újpesti utcanévlexikon nem ad magyarázatot a legfiatalabb városrészben található Sárpatak utca elnevezésére. Dr. Kriskáné Gánóczy Anita, az Újpesti Kulturális Központ – Homoktövis Környezetvédelmi Oktatóközpont munkatársa azonban nem jön zavarba. Mint kiderül, nem utcanév alapján választottak, de életvitelüket tekintve kevés ennél találóbb elnevezésű utcában lakhatna a család. A városközponti Szent László téren (korábban Papp József tér) gyermekeskedő, biológia–kémia szakos tanárnő tudatosan Káposztásmegyeren, a Farkas-erdő közelében keresett lakást férjével.
– Nekünk ezek a patakra utaló elnevezések tetszenek – kezdi a Sárpatak és a közeli Székpatak utcára utalva a beszélgetést Anita. – Újpest lassú folyású, sík vidéki patakja, a Csömöri-patak (a 14-es villamos végállomásánál – a szerk.), a Mogyoródi- és a Szilas-patak is itt folyik és ömlik pár kilométerrel odébb a Dunába. A Csömöri-patak korábban a Farkas-erdő melletti lápvilágot is táplálta, de most már elkerüli az erdőt. Családunk évek óta kutatja a vizes élőhelyeket, férjemnek (dr. Kriska György, az ELTE oktatója, az MTA kutatója, számos helytörténeti munka szerzője – a szerk.) is ezek a kedvenc témái, a lápvilágról és annak élővilágáról is számos publikációt készített. A szemünk sem rebbent, sőt, egyből otthon éreztük magukat, amikor a Sárpatak utcában leltük meg az otthonunkat – meséli Anita. – Ha tehetjük, a természetet járjuk. Juli lányunk tizenegy, Ferenc fiunk kilencéves, és ilyenkor nem „ússzák meg” egy-egy jelenség láttán a szakszerű biológusi magyarázatot. Abban a korban vannak, amikor fogékonyak a természet iránt, ez nálunk családi ártalom – mondja nevetve. – Egyik családtag sem lepődik meg, ha a hűtőszekrényben, kimondottan kutatási céllal, átmenetileg lópióca, víziskorpió, cifrarák „állomásozik” a papa jóvoltából. De van akváriumunk és törpehörcsögünk is. Örülünk, hogy a Farkas-erdőben nem csupán kirándulni, hanem a tornapályán portolni is lehet. De ott a tanösvény is, amelyhez az oktatóközpont vezetőjeként Anita rendszeresen ovisokat, iskolásokat kísér. – Már a Sárpatak szó kötőjel nélküli írásmódja is azt jelzi, hogy a név nem közvetlenül utal egy pataknévre. Valójában egy erdélyi falucskáról van szó Maros megyében, amely Segesvártól tíz kilométerre délkeletre, erdős hegyekkel körülvett völgyben fekszik – kapunk helyrajzi magyarázatot. – A lakótelep utcáinak többsége ugyanis olyan erdélyi helységekről kapta a nevét, amelyeknek az életében, elnevezésében meghatározó volt egy vizes élőhely jelenléte. A káposztásmegyeri Sárpatak utca is ilyen, mert a Rákospalota felől érkező Csömöri-patakot éppen az utca alatt vezetik el a Mogyoródi-patakba, amely a Szilas-patakon keresztül a Dunába vezeti a vizét – egészíti ki Anita az Újpesti utcanévlexikont.
B. K.
Idézzük az Újpesti utcanévlexikont: Sárpatak utca (Káposztásmegyer, 1990, előzőleg 21. utca) Megyeri út 208.-tól a Megyeri út 234.-ig.
Normal
0
21
false
false
false
HU
X-NONE
X-NONE
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:”Normál táblázat”;
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-parent:””;
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:14.0pt;
mso-bidi-font-size:11.0pt;
font-family:”Times New Roman”,”serif”;
mso-bidi-font-family:Calibri;
mso-bidi-theme-font:minor-latin;
mso-fareast-language:EN-US;}