Az előttünk álló hétvége az ünnep jegyében telik, húsvétot tartunk. Az ünnep ismét alkalmat ad a családi együttlétre, rokonokkal való találkozásra, a pihenésre. Ünnepi étkek kerülnek az asztalra. A húsvét adja a háromnapos hétvégi ajánlónk apropóját is. Kínálatunkban ezúttal hagyományokról, népszokásokról, a nyári időszámítás kezdetéről, sportól is szólunk.
Ételkülönlegességek, friss zöldségek
A szombat hagyományosan piaci bevásárlónap, nem leszünk rossz jósok, ha most, az ünnep idején kiváltképpen nagy forgalmat jósolunk az Újpesti Piac- és Vásárcsarnoknak. A piac húsvéti finomságai, a füstölt sonka, a tarja és a friss tojás, a tavaszi zöldségféle valóban szem-szájnak ingere. Most megtölthetjük kosarunkat eme finomságokkal és a locsolóknak szánt ajándékokkal, házias süteményekkel. Hímes tojás, csokitojás szintén a terített asztal látványos kelléke.
Szombaton Piac-Placc
Szombaton reggel 6 órától 14 óráig nyitva tart a Piac-Placc a Duna sétányon. A múlt szombaton debütált újpesti bolhapiac árusítóknak és nézegetőknek egyaránt kínál érdekességeket, másutt ritkán fellelhető antikvitást, régen feledésbe ment tárgyakat, régiségeket.
Hagyományok, szokások
A húsvéthoz vezető nagyhéten különféle hiedelmek és népszokások szabják meg, illetve színesítik a mindennapokat. Úgy tartják, a tisztasággal volt kapcsolatos a féregűzés is, amelynek pont nagyszombaton jött el az ideje. Jászdózsán például nagyszombaton reggel, amikor először szólaltak meg a harangok – mint tudjuk, a harangok csütörtökön Rómába mentek –, a gazdasszony kiabált, miközben söpörte a ház falát: „Kígyók, békák távozzatok!” Volt, ahol a fazekakat összeütögetve még nagyobb zajt csaptak, és a férgeket jelképező szemetet söpörték ki a kocsiútra. Gyerekjátékként is fennmaradt a nagyszombati féregűzés. Haranggal, csengővel a nyakukban szaladták körbe a házat:
Kígyó, béka, távozz el a háztú,
kígyó, béka, távozz el a háztú!
Csépán úgy vélték, hogy nagyszombaton a ház körülseprésével a boszorkányokat is elhajtják. A ma is gyakorolt és közismert húsvéti nagytakarítás többnyire meszeléssel, mázolással egészült ki. Így ír erről visszaemlékezésében Vankóné Dudás Juli Galgamácsáról: „A lányok mázolták, meszelték, tapasztgatták a falakat, a padot, mely az ablak alatt állt egész nagyhéten. Ez a padka földből volt, az ablak alatt, közvetlen a fal tövében” – olvassuk a www.husvet.hu weblapon.
Napjainkban a festés, meszelés talán nem marad húsvét szombatjára, de tény, hogy az otthonok csinosítása, takarítása megkezdődik, sok dolog hárul a családra, amíg elkészül az ünnepi étel és a szép teríték.
Húsvétvasárnaphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, amelyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak. A húsvét akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idő van.
Húsvét hétfőn sok népszokás él, például a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozása. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, amely aztán idővel mint kölnivízzel való locsolás maradt fenn napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, e szerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Régi korokban a piros színnek védőerőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amelynek a segítségével szerették volna az emberek a bő termést és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő termést hivatott jelképezni – olvassuk a Wikipédia összeállításában.
A locsolkodás, főleg „városon”, sokat szelídült, már nem a vizes vödör tartalmát loccsintják a fehérnépekre otthon, hanem megelégszenek a lányok-asszonyok a szagos vízzel, a kölnivel. A locsolónak azonban illő hímes tojással, piros tojással, csokitojással megköszönni figyelmét.
Vasárnapra virradóan: indul a nyári időszámítás
A nyári időszámítás kezdete március utolsó szombatjáról vasárnapra virradó éjszaka, 2 óra. A befejezése október utolsó szombatjáról vasárnapra virradó éjszaka, 3 óra.
Események, rendezvények
A rendezvénynaptár is ünnepi időszámítás szerint jár a hétvégén.
Az Ifjúsági Házban az ünnep idején is nyitva tart a Parafrázisok a gyermeki látásmód tükrében elnevezésű módszertani kiállítás, amely gyermekrajzokat tár a látogató elé. A kiállítás április 14-ig tekinthető meg az Új Galériában, mindennap 9–18 óra között.
S egy elmaradhatatlan randi: március 31-én 17 órától a Hétvégi randevú című népszerű program várja az Ady Endre Művelődési Házban a törzsvendégeket és azokat is, akik szeretnének csatlakozni egy zenét-táncot kedvelő társasághoz. A talpalávalót a Szilver zenekar szolgáltatja.
Sport
Labdarúgás
V. UTE–Budapest KUPA ’2013. Nemzetközi Utánpótlás Torna
Március, 30-31. A mérkőzések reggel 8 órától folyamatosan kezdődnek. Helyszínek: Szusza Ferenc Stadion műfüves pálya, Cérna pálya műfű, Vasas pálya műfű, REAC Stadion műfű.
Jégkorong
U20 bajnoki döntő, 4. mérkőzés
UTE–Vasas – Ifj. Ocskay Gábor JA
Március 31. vasárnap, 18.30
Helyszín: Megyeri úti jégcsarnok
Névnapi emlékeztető
Szombaton Zalán, vasárnap Árpád, míg hétfőn Hugó nevű barátaink, ismerőseink ünneplik névnapjukat.