Kerekes György, aki nem fényképész, hanem fotós

  •  
  •  
  •  

Éppen a hetvenedik születésnapján nyílt meg Fény/Kép című kiállítása, amelyen hetven fotóját mutatja be. Kerekes György végigfotózta az életét, ráadásul nem középiskolás fokon.

Kevés újpestinek kell bemutatni Kerekes Györgyöt, aki amellett, hogy ízig-vérig népművelő, rengeteget tett azért, hogy fejlődjön kerületünk vizuális kultúrája. Legújabb kiállítása, a Fény/Kép április 11-én, a fotós születésnapján nyílt meg a Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnáziumban.

Fotó: Várai Mihály / Újpest Média

Természetesen nem véletlen ez a helyszínválasztás, hiszen már a sokadik kiállítása nyílik meg itt, és mindig örömére szolgál, ha a fiatalokra is hatást gyakorolhat képeivel. De ne rohanjunk ennyire előre! György és a fotózás kapcsolata 55 éves múltra tekinthet vissza: 15 éves volt, amikor kölcsönkapott egy fényképezőgépet. Szerelem volt első látásra.

„Ráéreztem, hogy ez nagyon szép dolog, és talán valamicske érzékem is volt hozzá.”

Csakhamar átváltott a fekete-fehér képekről a színes fotókra, egyre csak fejlődött tudása és szépérzéke is. Saját bevallása szerint sohasem tanulta a fotózást, autodidakta lévén nem járt fotósiskolába. Azonban nagyon jó tanítómesterei voltak: szívesen emlékszik vissza a Nimród Fotóklubból Magyar Ferenc fotóművészre, példaképére, Vajda Ernő fotóművészre vagy a mostani kiállítását megnyitó Vizúr János fotóművészre, akiktől a gyakorlatban, fotótúrák során rengeteget tanult. Arra azonban sose gondolt, hogy ebből kellene megélnie.

Kerekes György és Déri Tibor (Fotó: Várai Mihály / Újpest Média)

„Nekem van tisztességes szakmám, mindenki tudja rólam Újpesten, hogy népművelő vagyok, 27 évig igazgattam az Újpesti Gyermek és Ifjúsági Házat. Nagyon kevés az a professzionális fotós, aki ebből tud megélni, hiszen nem vesznek az emberek fotókat, a festményekkel ellentétben.”

 

Kerekes György (Fotó: Várai Mihály / Újpest Média)

Mégis rengeteg képe jelent meg, hiszen például a Turista magazin publikálta azokat. Szám szerint nyolc fantasztikus könyve jelent meg, ilyen egyebek mellett a Körúti Randevú, a Romantik Strasse, vagy a Természetlesen, és még folytathatnánk a sort. Az Újpest Televízió nézői pedig még emlékezhetnek arra, hogy annak idején saját műsora volt, „A bagoly – természetről természetesen” címmel. Azt viszont nagyon nem szereti, ha fényképésznek nevezik.

„Én fotózom. Ugyanis fényképezni már akárki tud. Fogják a telefonjukat, ellőnek néhány képet, szelfizgetnek, és kész: ennyi számomra a fényképezés. A fotózás pedig az, hogy kiválasztunk valamit, és megpróbáljuk úgy megörökíteni, ahogy mi látjuk, másokkal ellentétben.”

Ráadásul fotóművésznek se tartja magát.

Kerekes György (Fotó: Várai Mihály / Újpest Média)

„Nagyon egyszerű: nem vagyok tagja a Magyar Fotóművészek Szövetségének, de sohasem ambicionáltam ezt. Nem vágyom ugyanis ilyen címekre. Nem az a lényeg számomra, hogy mások minek titulálnak.”

Kerekes György azt is megosztotta, hogy az utóbbi évtizedekben inkább a részletekre koncentrál a képein, a teljes egész helyett.

„Rájöttem, hogy a kevesebb néha több. Például egy tulipán nagyon szép a mezőn, és nagyon mutatós csokorban is. De ha lefotózzuk a szirmát vagy a bibéjét, akkor az sokkal többet mond el a tulipánról, mint a virág egésze.”

Fotó: Várai Mihály / Újpest Média

Az alkotó sosem tagadja meg eredeti hivatását.

„Népművelő vagyok. Aktívan használom a közösségi oldalakat, ahová rendszeresen teszem ki a képeimet. Hozzájuk pedig magyarázatot is fűzök: hol található a megörökített hely, és miért érdemes elmenni oda kirándulni. Nem tudnak az emberek például a Hortobágy rejtett kincseiről: Európa legnagyobb halastórendszeréről vagy az őstulkokról. Ez is a dolgom, hogy felhívjam mindezekre a figyelmet.”

Fotó: Várai Mihály / Újpest Média

Ami pedig a mostani kiállítást illeti, elmondta: az volt a legfőbb rendező elve, hogy más, eltérő fotókat mutasson be, mint amiket megszoktak tőle.

„Másrészt szép képeket akartam mutatni, hiszen itt jönnek-mennek a gyerekek, fontos, hogy vizuálisan esztétikus fotókat láthassanak a fiatalok.”

Azonban már búcsúzik is az alkotó, hiszen siet – bár éppen a költészet napján töltötte be a hetedik ikszet, rendkívül aktív, az utóbbi időkben a Rex Kutyaotthon Alapítványnál tevékenykedik segítőként.

, , , ,