Idén hosszúra nyúlik a farsang, a karneváli időszak február végén zárul. Március 1-jén, hamvazószerdán megkezdődik a nagyböjt, ami egészen húsvétig tart.
A farsang január elején, Vízkereszt után veszi kezdetét, de a vége minden évben attól függ, hogy mikor ünnepeljük a húsvétot. A hagyomány szerint az első tavaszi holdtölte utáni vasárnapon emlékezik a keresztény világ Krisztus feltámadására, idén viszonylag későn, április 16-án. Az ünnepet a nagyböjt időszaka előzi meg, amely negyven nappal húsvét előtt, hamvazószerdával kezdődik. A negyven nap arra emlékeztet, hogy Jézus ennyi időn keresztül böjtölt a pusztában.
A negyven igazából negyvenhat nap, hiszen a vasárnapok is hozzájönnek – pontosít Horváth Zoltán kerületi esperes, az Újpesti Egek Királynéja templom plébánosa. A húsvét és a nagyböjt elnevezések csak a magyar nyelvben kapcsolódnak a húsfogyasztáshoz, az eredeti latin megfelelője „a szent negyven napként” említi ezt az időszakot. A hamvazószerdán és a megelőző napon, húshagyó kedden lezáruló farsang másik neve, a karnevál viszont már tényleg a húsmentességre vezethető vissza. Ez a szó ugyanis eredetileg nem a mulatságot, a bolondozást írja le, hanem a hús jelentésű „carne” és az elhagyásra utaló „vale” kifejezések összevonásából származik – magyarázza Horváth Zoltán.
A húsvétra hangolódás jegyében a nagyböjt nem csak a húsmentes étkezésről szól, hanem az önmegtartóztatásról, a lélek kiüresítéséről és felkészítéséről is. A plébános hozzáteszi: a mai korban kicsit nehezebb megtartani, amikor valaki nem a saját ritmusában él, de egy kis odafigyeléssel megoldható, hogy ne terheljük túl magunkat. Az eredeti hagyomány is arra vezethető vissza, hogy „amit megtakarítottam, azt fel tudom ajánlani jó célra”. A böjtölés már a kereszténység előtti időkben, a primitív természeti népeknél is létezett. Jóllehet náluk inkább azzal volt összefüggésben, hogy a tél végére már kifogytak az élelmiszerből, és spórolni kellett a tartalékokkal. Az elmúlt évszázadokban is számos népi hagyomány kapcsolódott a húsvéti időszakhoz, de ezek jobbára már eltűntek. Ugyanakkor egyes országokban még ápolják a tradíciókat, és új szokások is kialakulóban vannak. Ausztriában például egyes püspökségeknél nem használnak autót ebben az időszakban, mindenhová kerékpáron közlekednek.
Az egyházban a böjt mellett lelkigyakorlatokkal, szentmisékkel és imákkal is készülnek a húsvétra. Az Egek Királynéja Főplébánián még az előkészületeknél tartanak, hiszen a nagyböjt még odébb van, idén március 1-jén kezdődik. A gyerekeknek múlt héten szerveztek farsangi mulatságot, a felnőtteknek most szombaton, az idősebbeknek jövő héten tartanak összejövetelt. A nagyböjtben péntekenként végigjárják a keresztutat a templomban, virágvasárnap és nagypénteken pedig passióval idézik meg Krisztus szenvedésének történetét. Március 15-én szentmisével és szeretetvendégséggel várják a nyugdíjasokat, akiknek kiszolgáltatják a betegek szentségét. Ebben egy neves felvidéki plébános, Szlávik Antal is a segítségükre lesz. Április 1-jén idelátogat Déváról Böjte Csaba ferences atya, aki elmélkedéseket és misét is tart a templomban. A nagyhéten a kicsiket tojásfestésre és húsvéti ajándékkészítésre invitálják, a nagyobb gyerekeknek pedig túrát szerveznek a Börzsönyben a virágvasárnapot megelőző szombaton. A diákok zöld ágakat keresnek majd a kiránduláson a másnapi barkaszenteléshez.
CSERNUS JÁNOS