Az Egyetemi Tanulmányi Testület egyöntetű döntése alapján a közös kutatásért Kriska György biológus, az ELTE Embertani Tanszékének adjunktusa és Horváth Gábor biofizikus, az egyetem Biológiai Fizika Tanszékének egyetemi docense vehette át Az ELTE Innovatív Kutatója díjat a február 23-án megrendezett ELTE Innovációs Nap 2011. nevet viselő rendezvényen. Kriska professzor kutatta végig Újpest vizes élőhelyeinek növény-és állatvilágát, nevéhez fűződik a Dunakeszi tőzeglápért az Auchannal folytatott lakossági harc is. Felesége a Karinthy ÁMK-ban működő Homoktövis Környezetvédelmi oktatóközpont vezetője, ő járt a diákjaival nemrégiben Wintermantel Zsoltnál is az ENSZ-Volvo pályázat kapcsán.
„Idén egyetemünk harmadszor jutalmazza meg Az ELTE Innovatív Kutatója díjjal azt a kutatót, aki a tavalyi évben a leginkább hozzájárult ahhoz, hogy az intézményünkben keletkezett műszaki, természettudományi, informatikai tudás az egyetem érdekében hasznosuljon” – mondta el a 2011. február 23-án megrendezett ELTE Innovációs Nap 2011. nevet viselő rendezvényen Antoni Györgyi, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pályázati és Innovációs Központjának igazgatója. Az Egyetemi Tanulmányi Testület egyöntetű döntése alapján a közös kutatásért Kriska György biológus, az ELTE Embertani Tanszékének adjunktusa és Horváth Gábor biofizikus, az egyetem Biológiai Fizika Tanszékének egyetemi docense vehette át az ELTE Innovatív Kutatója díjat, mely az 500 ezer forintos pénzjutalom mellett színvonalas, kifejezetten az alkalomra tervezett műtárgyat foglalt magában – olvasható az edupress.hu-n.
A díjazottak az eseményen bemutathatták kutatási területüket. „A zebrák évezredekkel ezelőtt rájöttek arra, amit mi csak most fedeztünk fel” – árulta el Horváth Gábor. Kutatótársával közösen felismerték ugyanis, hogy a rácsozott felületek taszítják a rovarokat – a csíkjaikkal ennek megfelelően védekeznek a vérszívók ellen a zebrák –, vonzzák azonban őket a sima, sötét felületek. A felismerés révén nyújtották be a kutatók szabadalmi igényüket egy polarizációs rovarcsapdára, amelynek prototípusát uniós forrásból származó, mintegy egymillió eurós összegből finanszírozhatják. A kutatásról és annak eredményeiről beszámolt a Science és a New York Times is.
Kihirdették továbbá az ELTE-n és a Műegyetemen első alkalommal kiírt Hallgatói Innovációs Pályázat eredményeit. Az ELTE diákjai közül első helyezett lett dr. Lukács Manuéla Linda, aki a térben három irányú haladást lehetővé tevő 3D Malom játékával érdemelte ki az elismerést. Második helyezést ért el Török Csaba és Csörgő Judit, akik a részecskefizika rejtelmeit a szórakozni vágyókhoz közelebb hozó kártyajátékot fejlesztettek. Harmadik lett Laki Balázs és Lám István, akik komplex megoldást dolgoztak ki az értelmileg sérült emberek intelligenciájának folyamatos rehabilitációjára. A helyezettek a pénzjutalom mellett szakmai segítséget kapnak ötleteik megvalósítására. Különdíjként vehette át az Infopark Alapítvány pénzjutalmát Balassi Márton és Horváth Dávid az ökológiai tanítás szolgálatába állított Nature on Your Screen nevet viselő szoftverért.
Az Innovációs Napot immár ötödik alkalommal rendezte meg az ELTE. Az esemény az ELTE Innovatív Kutatója díj átadása és a Hallgatói Innovációs Pályázat eredményeinek kihirdetése mellett egyéb programokkal várta az érdeklődőket a lágymányosi kampuszon. A Könyvtorony-akció keretében a résztvevők által vitt régi könyvekből építettek tornyot, majd felajánlották a köteteket a gyakorló iskolák könyvtárainak. Szimbolikusan elültették tovább az ELTE Innovációs Fáját.
Az egyetem Pályázati és Innovációs Központja a Karrierközpont támogatásával szervezte meg idén az Innovációs Napot azért, hogy ösztönözze az egyetemen szerzett tudás és az alapkutatás ismereteinek gyakorlati életben való hasznosítását, illetve hogy erősítse és elősegítse a kutatók egymás közti és a vállalati szférával való kapcsolatait. Ezt a célt szolgálta az a konferencia, melyen a kormányzati szféra szakpolitikusai mellett egyetemi vezetők fejtették ki véleményüket a kutatás jövőjéről. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint e terület személyhez kötött, így jelentős szerepet kapnak a kutatókat képző intézmények, azok feladata ugyanis, hogy megtanítsák a fiataloknak a kutatás sajátos módszertanát. Az egyetemek jelentőségére világított rá Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem stratégiai rektorhelyettese is. Miközben Németországban például a felsőoktatástól elszeparált kutatóintézetek működnek, „a magyar orvosi kutatások sikerei között egy sincs, mely nem az egyetemi szférából származott volna” – mondta.