Június 4-én, a nemzeti összetartozás napján nyílt meg az Erdély virágai című, az építészetet és Erdély más kulturális értékeit bemutató interaktív fotókiállítás a Karinthy Frigyes Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában.
Nincs alkalmasabb időpont
Az interaktív tárlatot elsőként Wintermantel Zsolt méltatta, aki úgy fogalmazott: a nemzeti összetartozás napja mindennél méltóbb nap a tárlat megnyitására. A polgármester kiemelte: Erdély lelke magyar, valódi arca pedig egészen más, mint amilyennek elképzeljük. Ahhoz, hogy megismerjük, legjobb néprajzkutatónak lenni, vagy legalábbis megfigyelni munkájukat, amelyet itt láthatunk.
– Erdély bennünk él, magyarságunkat, történelmünket, kultúránkat láthatjuk benne – zárta gondolatait.
Akik nélkül nem megy
Dr. Bereczki Ibolya, a Szentendrei Néprajzi Múzeum (skanzen) főigazgató-helyettese emlékeztetett: amikor 1969–70-ben a szabadtéri múzeumot megnyitották, a trianoni határokon kívül rekedt magyarság kultúráját még nem mutathatták be, erre csak 1998-tól volt lehetőségük.
Elmondta azt is, hogy 2006 és 2011 között végzett kutatásaik során sok kiváló emberrel ismerkedtek meg, viszont a kiállítás nem jöhetett volna létre az erdélyiek nélkül, akik folyamatosan segítették, kérdéseikkel „irányították” a munkát.
– Amikor ez a kiállítás 2011-ben megnyitott Szentendrén, még nem tudhattuk, hogy ekkora utat tesz meg, és folytatódni fog.
Szavait azzal zárta, hogy nem csupán a néprajztudósok látásmódjára kíváncsiak, éppen ezért kifejezetten a diákok részére hirdettek fotópályázatot. A főigazgató asszony egyben arra kérte a majdani résztvevőket, ne csupán fotókat mellékeljenek, jegyezzék le a hozzájuk kapcsolódó történeteket.
Nemcsak az építészet miatt fontos
A megnyíló tárlatot dr. Pozsony Ferenc néprajzkutató, a Babeº–Bolyai Tudományegyetem professzora is méltatta. Visszautalt rá: Erdély hatalmas régiója a magyar nyelvterületnek, változatos természetrajzzal bír, a régióban egyedülálló kultúra maradt fenn, amelyben meghatározó szerepe volt a térség etnikai szerkezetének is.
Felhívta a figyelmet, hogy Erdély bemutatását már 1896-ban is fontosnak tartották, amikor a Városligetben az első szabadtéri néprajzi múzeumban e tájegység kultúráját ismertették meg a látogatókkal.
A néprajzkutató-professzor végezetül reményét fejezte ki, hogy Szentendrén felépül az erdélyi tájegység, azonban hozzátette, mindez nem csupán az építési örökség, hanem az ott élő emberek miatt is fontos.
A nap további részében a kisebbek figyelmét mesemondó, a nagyobbakét pedig előadás kötötte le. Az első nap táncházzal ért véget. A kiállítás szeptember közepéig látható.
M. Orbán András