Az Újpest FC tervezett Fóti úti stadionjának kapcsán felmerülhet a kérdés: mekkora beleszólása van az önkormányzatnak egy, a városunkban tervezett nagyobb volumenű építkezés kapcsán, képes-e módosítani, vagy akár megvétózni a beruházást? Az elmúlt években radikálisan módosított törvények adta keretek rendkívül csekély mozgásteret engednek a települési önkormányzatoknak. Összeszedtük, mit érdemes tudni a témában.
2020. márciusától a kormány elvette az önkormányzatoktól az építésügyi hatóságokat, innentől kezdve nem az érintett települések jegyzője, hanem a kormányhivatal adja ki az építési engedélyeket. Az önkormányzatoknál megmaradt a településképi véleményezési eljárás joga, amelyet egy későbbi módosítás tovább csorbított, így csak a kisebb volumenű beruházások esetében történik kerületi szintű településképi véleményezés.
A nagyobb volumenű beruházások – az 1500 négyzetméternél és a 6 lakásnál nagyobb lakóházak, valamint az 5000 négyzetméternél nagyobb egyéb épületek – esetében ez már az Országos Tervtanács (OÉT) feladatkörébe van utalva. Újpesten a helyi településképi rendelet szerint, új építkezéseknél szükséges a településképi véleményezési eljárás lefolytatása; ha ez kész van, a fejlesztő feltölti az eljárás során kialakított településképi véleményt az eljáráshoz az ÉTDR szakrendszerbe a tervdokumentáció mellékleteként, a kormányhivatal azonban szabadon dönthet arról, hogy figyelembe veszi az abban foglaltakat vagy sem.
Képünk építési illusztráció fotó: Várai Mihály
Az OÉT hatáskörébe utalt, nagyobb beruházások esetében kizárólag a fejlesztőn múlik, hogy egyáltalán megkeresi-e az önkormányzatot településképi véleményezésre, illetve egyeztet-e előzetesen a helyi főépítésszel, akinek a véleményét legfeljebb jó szándéka szerint veszi figyelembe. 2024. augusztus 16-tól az ÉTDR általános tájékoztató felületének elérhetősége megszűnt, ezért az önkormányzatnak nincs lehetősége az engedélyezett beruházásokkal kapcsolatban információt szerezni.
Létezik kettő olyan eset – a rozsdaövezeti besorolás és az országos jelentőségű kiemelt beruházások –, melyek más eljárásrend alá tartoznak. Ezeknél a beruházásoknál nem szükséges betartani a kerületi építési szabályzatot (KÉSZ), a jogszabályi előírásokat és a településképi véleményt, tehát gyakorlatilag olyan területen is építhetnek például stadiont, ahol a helyi előírások alapján nem lenne rá lehetőség. Az önkormányzat kezében sem vétójog, sem egyéb törvényi lehetőség nincs a beruházás mikéntjének a kialakítására hatást gyakorolni, sem pedig megakadályozni azt.
A fejlesztő döntése, hogy egyáltalán tájékoztatja-e az önkormányzatot és meghallgatja-e a véleményüket, milyen hatással van a kiemelt beruházás a helyi környezetre, infrastruktúrára, közlekedésre, a zaj- és fényszennyezésre, illetve hogyan alakítja ki építészetileg és miként helyezi el az ingatlanon az épületet.
Hasonló a helyzet a bontási engedélyek esetében is. A hatályos rendeletek alapján nagyon minimális esetben szükséges csupán az építésügyi hatósági engedélyt kérni, az önkormányzatoknak gyakorlatilag az esetek közel 99 százalékában nincs beleszólásuk a településükön történő bontásokba.
A konkrét eset kapcsán érdemes megjegyezni, hogy Újpesten jelenleg a fővárosi Településszerkezeti Terv (TSZT) és a Rendezési Szabályzat (FRSZ), valamint a kerületi építési szabályzat rendelkezései szerint stadiont, ekkora tervezett volumenben nem lehet megépíteni. Azonban, ha a tervezett beruházást átsorolják országos jelentőségű kiemelt beruházás kategóriába, az említett szabályzatok, rendelkezések teljes egészében megkerülhetők és kizárólag a fejlesztőn múlik, mennyiben veszi figyelembe a fővárosi és a kerületi szabályozást és az önkormányzat véleményét.