A közhasznú alapítványként 1991 óta működő WWF Magyarország munkája során kiemelt figyelmet fordít a folyóvízi és ártéri rendszerek védelmére. A Duna Újpestet is érintő szakaszának állapotáról és a Palotai-szigetről (az Újpesti vasúti híd – Rév utca által határolt terület, a Duna és a Váci út között) Samu Andreát, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértőjét kérdeztük.
Árterek megóvása
“Magyarországon a Duna a természeti kincseken kívül a társadalom számára is kiemelkedő értékekkel szolgál. A folyó által táplált vízbázisok mintegy 2 millió ember számára biztosítanak ivóvizet. A WWF Magyarország hosszú távú célja a Duna és mellékfolyói mentén megmaradt édesvízi ökoszisztémák megóvása, illetve ökológiai állapotának fejlesztése. A folyók melletti árterek sokkal több funkció ellátására alkalmasak, mint azt gondolnánk”
– hangsúlyozza Samu Andrea.
“A klímaváltozás miatt egyre nagyobb árvizek érkeznek. Fontos kiemelni, hogy egy városban nemcsak azért fontos az ártér, hogy a folyónak legyen tere, hanem képes hűteni a várost, megkötni a légszennyezést, emellett pedig remek kikapcsolódási lehetőséget is biztosít.”
Samu Andrea kiemelte: Budapesten abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy előfordulnak még természetközeli állapotú árterek, ilyen például az Óbudai-sziget galériaerdeje és a Budapest északi határában lévő Palotai-sziget, amely mindig közkedvelt kikapcsolódási helye volt az újpestieknek.
A múlt
A XIX. században a Palotai-sziget alatt rejlő vízműkutak települtek. A kavicsos-homokos, hosszan felnyúló szigeti felső csúcs és főág felőli partszakasz a pestiek közkedvelt szabadidős célpontja volt – meséli a sziget történetét a szakember.
– 1922-ben rendelték el a keresztgát építését, ennek következtében a Palotai-mellékág rendkívül gyorsan feltöltődött.
Ez aztán rengeteg gondot okozott: az ivóvízkutak vízminősége romlott, a hozam csökkent, a lakossági ellátás mellett nehezebb lett az ipari létesítmények vízellátása, ellehetetlenült az áruk rakodása és a kompközlekedés, a hajók hosszan vesztegeltek, a szennyvízhelyzet lefolyás hiányában kritikussá vált, és a fertőzött Duna-víz miatt betiltották a halászatot.
1930-ra alacsony vízállásnál már száraz lábbal is át lehetett jutni a szigetre. A szennyvíztisztító telep I. ütemével 1975-ben megkezdődött a Palotai-sziget tereprendezése. A sziget déli és északi részének helyi jelentőségű védetté nyilvánításáról döntött Budapest Főváros Közgyűlése.
Igazi őserdő
“A mai értelemben vett Palotai-sziget nevű terület helyi védelem alatt álló északi felét és déli végét egyaránt ártéri puhafás ligeterdő borítja, igazi ártéri őserdő rengeteg holtfával, változatos élőhelyekkel, elsődleges rendeltetése természetvédelmi célú”
– hangsúlyozza a szakember.
– A kiöntések után visszamaradó tócsákban gyakorta megjelenik a védett rucaöröm. A sziget védett növényfaja még a szálkás pajzsika, a nyári tőzike és fekete ribiszke. A terület állatvilágáról bővebben Bajor Zoltán (2015) Budapest természeti értékei című könyvében ír. Felsorolja a sziget hüllő- és kétéltű fajait, valamint a megfigyelt madárfajokat, köztük az itt fészkelő héjapárral. A területre nagy sikerrel madárodúkat is telepítettek.
A Palotai-sziget és mellékág eredeti formájában tehát helyet adott vízműkutaknak, strandnak és számos egyéb módon szolgálta a kikapcsolódást és a városi lét minőségének a javítását. Ebből a keresztgát létesítésével több funkció is eltűnt, de még jelen formájában is egy valóságos kincs: szabályozza a helyi klímát, ami a nyári hőszigetek kialakulása miatt nagyon fontos, emellett közkedvelt kikapcsolódási és sportolási helyszín.
Óvjuk együtt
A környezetünk megóvásáért mindannyian tehetünk. Már a legapróbb tett is nagyon sokat számít.
“A szigeten járva ne hagyjunk szemetet magunk után, és ha vannak szemétgyűjtési akciók (például a TeSzedd), csatlakozzunk hozzájuk”
– mondja a szakember.
– Erősíthetünk helyi önkéntes programokat is, fontos, hogy ne támogassunk beépítési szándékot, hiszen minden zöld felületre szükségünk van. Kövessük nyomon, mi zajlik a környezetünkben és szólaljunk fel, ha megítélésünk szerint valami szabályszegés történik. A jövőben lehetőség lesz a Palotai-mellékág megújítására, ami az újpestiek számára is nagy haszonnal jár majd.
Domján Vivien