Nem mindennapi megmérettetésben vesznek részt az Újpesti Könyves Kálmán Gimnázium diákjai: a tizedik osztályos tanulókból álló hatfős KulinSat csapat az Európai Űrügynökség (ESA) versenyében szerepel, ahol a feladatuk, hogy egy valódi, miniatűr műholdat tervezzenek, melyet áprilisban rakétán felküldenek a légtérbe. A fődíj egy utazás az űrügynökség technológiai központjába, Hollandiába.
Az ESA tagországaiban, köztük Magyarországon is meghirdetett CanSat verseny lényege, hogy a középiskolás csapatoknak − nem kevés természettudományos-, matematikai-, informatikai- és technikai tudást latba vetve − egy maximum 0,33 literes üdítős doboz (vagyis angolul „can”) méretű kutatási eszközt kell tervezniük, majd megépíteniük. Az aprócska szatellitnek teljesen működőképesnek kell lennie, hogy tudományos küldetést láthasson el, különböző méréseket végezhessen a légtérben.
fotó: Várai Mihály
A feladat nem volt éppen egyszerű − avatnak be a kulisszatitkokba az újpesti KulinSat csapat tagjai. Az eszköz testét 3D-s nyomtatással készítették el, ebbe bele kellett építeni a hardver egységeket és megtervezni, beprogramozni a működéshez szükséges szoftvert. A doboznyi méretű készülék rakétán megy fel a légtérbe, maximum másfél kilométeres magasságba, ahol egy dugattyú kilöki a rakéta testéből; ekkor kinyílik az ejtőernyő, ami megfelelő ereszkedést és landolást biztosít. A mintegy két percig tartó ereszkedés közben az eszköz méréseket végez, melyek eredményeit rádión keresztül továbbítja a földi állomásnak. Az ejtőernyő és a rádió kivitelezése szintén a gimnazisták feladata volt.
A versenykiírás szerint a csapatok maguk határozhatták meg, pontosan milyen feladatokat végezzen a küldetés alatt az eszköz; a KulinSat mini műholdja sugárzást fog mérni. A csapatoknak a projekt dokumentálására és közösségi médiában való megjelenítésére is nagy hangsúlyt kell fektetniük, ezért a résztvevők feladatai igencsak változatosak és szerteágazóak: nemcsak természettudományos és technikai ismereteiket bővíti jelentősen a verseny, de megtanulnak csapatot menedzselni, problémákat megoldani, megküzdeni a határidőkkel.
Az újpesti csapatot Szegedi Bálint vezeti, ő felelt a 3D-s nyomtatásért és az elektronikai tervezésért is, Várszegi Miklós a rádiós kommunikációval, illetve a hardver tervezésével és kivitelezésével foglalkozott, Molnár Gergő feladata pedig az ejtőernyő és a visszatérési rendszer megalkotása volt. Az eszközt irányító szoftvert Pintér Olivér írta és programozta. Kaszab Nándor készíti a fotós- és videós dokumentációt, míg Soós Patrícia a közösségi médiás megjelenéseket intézi.
fotó: Várai Mihály
Az ifjú tudósokat két mentor, Kontsek András és Durucz Béla szoftverfejlesztők segítik a munkában; harmadik, nem hivatalos mentorként vesz rész a projektben Udvardi Imre, a Könyves nyugdíjas pedagógusa, a csillagászati szakkör korábbi vezetője, aki szintén hasznos útmutatással látja el a diákokat. A csapat neve tisztelgés Kulin György nemzetközi hírű csillagász, a Könyves egykori tanára, a gimnáziumban működő csillagvizsgáló alapítója előtt.
A szervezők azt is megszabták, hogy egy-egy eszköz maximum 500 eurós költségből készülhet, így a csapatok egyenlő esélyekkel indulhattak. A pénzt − szintén a versenykiírás alapján − szponzorok révén kellett összeszednie minden csapatnak. A Könyves diákjait legbőkezűbben egy újpesti informatikai vállalkozás, a GriffSoft támogatta, akik mottójuk szerint 2030-ra szeretnének a Holdon lenni. A csapat további szponzorai az Elektrobot Elektronikai szaküzlet, a Roboworld hobbielektronikai szaküzlet, valamint Haász Ákos aerospace mérnök manager.
A versenyző csapatoknak számos körön kellett túljutniuk. Ősszel egy előzetes dizájn áttekintést, majd egy részletesebb működési tervet is le kellett adni, ezek alapján döntötte el a zsűri, kik jutnak a márciusi elődöntőbe. Az újpesti diákok több tesztet is végrehajtottak, Békéscsabán drón segítségével próbálták ki az ejtőernyőt, a készülék modelljével való rádiókommunikációt és az ereszkedés közbeni méréseket. A KulinSat az elődöntőben is tarolt, így immár a végső körbe kerültek, a legjobb tíz csapat közé, akiknek a mini műholdjait a Budapesti Műszaki Egyetem Suborbitals csapata által biztosított rakétán (egy-egy rakétába két készülék fér bele) ténylegesen feljuttatják a légtérbe, a tervek szerint (és az időjárástól függően) április közepén.
A döntőben győztes csapat jutalomként ellátogathat az Európai Ügyügynökség technológiai központjába, ahol olyan részekre is bejutnak, ahová látogatókat egyébként nem engednek be, és első kézből ismerkedhetnek meg a legmodernebb űrtechnológiával. Hajrá, KulinSat!
Rudolf Dániel