Kutyából szalonna

  •  
  •  
  •  

A humánum, az állatok szeretete szőtte át azt az előadást, amelyre november 2-án, pénteken este került sor, a Polgár Centrumban. Az Újpesti Közművelődési Kör vendége ezúttal dr. Király Péter, a Rex Kutyaotthon Alapítvány alapítója volt, aki színes történetekkel mutatta be, miként bánik az ember az állatokkal.

Ezúttal is dr. Kőrösi András, a kör ügyvivője köszöntötte a megjelenteket, majd Jozefka Antal festőművész bevezetője következett, aztán dr. Király Péter lépett a mikrofonhoz. Az országosan ismert állatvédő mondandójának középpontjában természetesen az állatok álltak, akikkel bizony sokszor mostohán bánt, és bánik mai napig az ember.

Az őskorban a barlangrajzok mutatták, milyen fontos szerepet töltöttek be az emberek életében például a bölények. Ne gondolja senki, hogy töretlen érzelmi fejlődésen ment keresztül az emberi faj. Bizonyítja ezt például az egyik lelet: huszonéves, életében mozgásképtelen férfi csontváza került elő, s kiderült, temetésekor virágcsokrot raktak a mellére, ami bizonyítja a már akkor is létező szeretetet, együttérzést.

Az ókorban az állatokkal való viszony megváltozott, eldurvult. Ennek hátborzongató példája az, amikor egyszerűen lemetszették az élő disznó sonkáját, és azt fogyasztották elődeink, így nem kellett különféle tartósító praktikákkal foglalkozni. Utána bekenték a sebet, és ment az élet tovább, működött az élő éléskamra. A csonkítások mindennapossá váltak, s innen ered a perzsák vérfürdője és a bűnbak áldozat is. A középkorban tovább éltek a durva szokások: gyakori volt a szamárakasztás és a macskaszerdák rituális kivégzései is rendszeressé váltak.

Az újkorban a különböző hasznosítású állatok bánták az ember mohóságát, kegyetlen szokásait: a vadászatok, a halászatok megtizedelték az állományt. A fájdalomokozás, a pusztítás fogásait tökéletesen elsajátítottuk. Az állati kísérletek, az idomítások sok fájdalmat okoztak az alanyoknak. Borzalmas körülmények között, szorongva nevelték a baromfikat a cégek. Azért a múlt idő, mert az uniós szabályok változást hoztak, hoznak e téren. Viszont szomorú, hogy a közhiedelemmel ellentétben, Magyarországon, több étteremben fogyasztanak kutyahúst, tehát a kutyából mégis lesz szalonna.

Komoly gondot jelentenek a kóbor állatok, akikből hazánkban félmillió él, s ezek túlnyomó része macska. Semmiképpen sem a brutális mészárlás a megoldás, szervezetten és humánusan kell küzdeni e jelenség ellen.

Az állatvédelemben mindenkinek megvan a maga szerepe. Jó lenne, ha tudatosulna bennünk: az emberiség osztozik a bolygónkon élő más fajokkal. Az állatok érző lények, és védelmük minden ember kötelessége.

Az előadás alatt kedves vendég sétálgatott a széksorok között: dr. Király Péter Floki nevű kutyája sok új barátot szerzett. Nyolc éve már, hogy egy hölgy bevitte a menhelyre a négylábút. Az illető szemtanúja volt, amint a kutya kicsinyeit agyonverte a gazdája, és elzavarta a szülőt. Sok év telt el, míg Floki feldolgozta a történteket. A szeretet segített neki.

Végezetül Jozefka Antal átnyújtott egy Madách-albumot az előadónak. Az est kötetlen társalgással zárult, miközben a kör tagjai megnézték azt a rögtönzött kiállítást, amely dr. Király Péter festményeiből, fotóiból nyílt.

Kép és szöveg: Ádám T.