Évszázados hagyománya van itthon is a Márton-napi népszokásoknak, nem kis részben a hazánkban élő német ajkú kisebbségnek köszönhetően. Ők ugyanis akkor sem adták fel a szokásaikat, mikor azokat nem volt jó ötlet megőrizni. Békésebb időket élünk; és ünnepeltünk mi is.
November 11-e, Márton-napja az új bor ünnepe. A legenda szerint Szent Márton nem akarta, hogy Tours-ban megválasszák püspöknek, így elrejtőzött egy libaólban, az állatok gágogása azonban elárulta a rejtekhelyet, így Márton nem kerülhette el a sorsát – erre emlékezve szokás libát enni ezen a napon. Az ünnep az év végéhez, a mezőgazdasági munkák befejeződéséhez, illetve az advent közeledtéhez egyaránt kötődik.
A püspökre emlékezve, valamint már az adventi időszakra várakozva rendezte meg Újpest is a hagyományos Márton-napi felvonulást. Már a Semsey parkba megérkezve lehetett látni, hogy a felnőttek, gyerekek egyaránt kitettek magukért: rendkívül ötletes, szép lámpásokat láthattunk, a gyerekek nekünk is lelkesen mesélték, mennyire élvezték ezeket elkészíteni.
Fotó: Várai Mihály / Újpest Média
A vonulás aztán a Király utcán folytatódott, a Szent István térre megérkezve pedig már a vidám várakozást tapasztaltuk, s a Búgócsiga Zenede nem is váratta soká a szülő- és gyereksereget: egy nagyon jó hangulatú koncertet csapott a novemberi sötét késő délutánban.
Fotó: Várai Mihály / Újpest Média
A felnőttek forralt borral, a gyerekek teával és kürtőskaláccsal igyekeztek nem tudomást venni a csípős novemberi időjárásról – meg persze sokan táncra is perdültek, hiszen a mozgás is sokat segít ilyenkor.
Fotó: Várai Mihály / Újpest Média
Fotó: Várai Mihály / Újpest Média
Fotó: Várai Mihály / Újpest Média
Fotó: Várai Mihály / Újpest Média
Ha a járványhelyzet megengedi, a programsorozat természetesen nem áll le. Hamarosan megépül a tavaly is nagy sikerrel működő ajándékgyár, állnak már a korcsolyapálya alapjai, és reméljük, hogy az adventi vásárt is lebonyolíthatjuk.