A Fővárosi Önkormányzat, az Utcáról Lakásba Egyesület és a Városkutatás Kft. márciusban jelentette be, hogy európai uniós támogatásból egy Fővárosi Szociális Lakásügynökség létrehozását tervezik. A hír nemrég az önkormányzat hivatalos weboldalán is megjelent „Szociális lakásügynökség: bérbeadók véleményét várja a főváros” címmel. Ha valaki felfigyelt a látszólag érdektelen tudósításra, és utánanézett az eredetének, azonnal átlát a szitán. A háttértanulmányokból kiolvasható, hogy Karácsony Gergely főpolgármester, ha 2022-ben miniszterelnöknek választják, államosítani akarja a lakáspiacot, kollektivizálni a magántulajdonban lévő lakásokat.
A szociális lakásügynökség (SZOL) vagy nonprofit lakástársaság nem új gondolat. Már Szombathelyen és Nyíregyházán (2011) próbálkoztak, és minő véletlen, a XIV. kerületben, Zuglóban is (2015) előkerült egy hasonló javaslat Karácsony Gergely polgármestersége idején. Tavaly, lepődjünk meg ezen is, az I. kerületben V. Naszály Márta polgármester állt neki a SZOL szervezésének. A tudósítások szerint Budapesten elsőként hoztak létre szociális lakásügynökséget – ezek szerint Zuglóban nem jött össze a dolog. A SZOL a koncepció szintjén jól működik, ám az interneten nem található nyoma annak, hogy élesben bárhol is beváltotta volna a reményeket. Nem lelhetők fel üzleti tervek, beszámolók, nincsenek ismeretek a tapasztalatokról, a problémákról és megoldásukról, hogy okulhassunk a sikerekből és a buktatókból is.
A SZOL-modell lényege (olvashattuk nemrég az Újpesti Önkormányzat híroldalán az ujpestmedia.hu-n) „hogy az ingatlantulajdonos (aki lehet magánszemély vagy önkormányzat) az ügynökségen keresztül adja bérbe lakását. A lakásügynökség választja ki a bérlőket, akiknek a piaci árnál olcsóbban biztosítanák a lakhatását.”
Hogy is van ez? Az önkormányzat – és a magántulajdonos(!) – a lakása fölötti rendelkezési jogot átadja a SZOL-nak, amely azt a piaci ár alatt adja bérbe.
Fotó: Várai Mihály / Újpest Média
A javaslat egyik buktatója a lakáshiány. A SZOL gazdaságos működéséhez nincs elegendő szabad rendelkezésű lakás. Azon a piacon, ahol a kereslet folyamatosan meghaladja a kínálatot, a magántulajdonos nem fog a bérleti díjból 20-30 százalékot engedni azért, hogy valaki levegye a bérbeadás gondjait a válláról.
A javaslat másik gyenge pontja a lakáshiányból következő méretgazdaságosság problémája. Ezek miatt a SZOL nem működtethető gazdaságosan, és ezért bukhattak el az eddigi kísérletek.
A SZOL célja egy megfizethető bérlakás-állomány. A szervezet működéséhez, még akkor is, ha a SZOL az igények szintjéhez is csak nagyon alulról közelítő mértékben ad szociális alapon bérbe lakást, a magántulajdonosok által adott engedmény mellett szükség lesz állami és önkormányzati támogatások bevonására is. Aminek az ára a családtámogatási rendszer elemeinek (családi adókedvezmények, lakáscélú támogatások) megszüntetése lesz. 2002-ben is ez történt, amikor „jóléti rendszerváltással” kampányolt a baloldal.
Vajon mi járhat Karácsony Gergely és az I. kerületi polgármester fejében? És ne feledkezzünk el Kanász-Nagy Mátéról se, nem véletlen ugyanis, hogy a SZOL-ról az ujpest.hu is hírt adott. Lehet, hogy a népjóléti alpolgármester az újpesti önkormányzati bérlakásokat is bevinni tervezi a Fővárosi Szociális Lakásügynökségbe? Ha valami nem ment kicsiben, csináljuk meg nagyban?
A SZOL receptje szerint a tulajdonosok a lakásukat „önként” – ahogy annak idején a parasztok a földet – beadják a „közösbe”. Mivel ennek a demokratikusnak látszó, de valójában lopakodó kollektivizálásnak keresztbe tesz a bérlakás-privatizáció, a baloldal most az önkormányzati lakások további értékesítése ellen hergel. Az még talán menne, hogy a baloldali vezetésű önkormányzatok a bérlakásaikat beadják a SZOL-ba. A lakások 95 százaléka már magántulajdonban van, ezért a SZOL lakásállományába is ilyen arányban kellene a piaci árnál olcsóbban bérelni magántulajdonú lakást. Aminek akadálya, hogy a magántulajdonosok a tulajdonukat az értékén akarják hasznosítani. A baloldali válasz a problémára: államosítás.
Fotó: Várai Mihály / Újpest Média
A magántulajdonú lakások bérbeadásának kollektivizálása jön, egy nagy fővárosi „lakáskolhoz” létrehozása.
A Fővárosi Önkormányzat és Karácsony Gergely, valamint az Utcáról Lakásba Egyesület és a Városkutatás Kft. koncepciójából következik, hogy a SZOL(ok) kizárólagos joggal működnének a lakáspiacon. Ha a baloldali ellenzék 2022-ben megnyeri a választást, a magántulajdonban lévő lakások bérbeadására csak szigorú állami vagy fővárosi szabályozással, a magántulajdonhoz való alkotmányos jog korlátozásával kerülhet sor.
Ezek a következők lehetnek:
- Lakás csak a SZOL vagy egy nyilvántartási rendszer közbeiktatásával adható bérbe.
- A piaci lakbér megállapításának joga állami vagy fővárosi monopólium.
- A Karácsony Gergely főpolgármesteri kampányából ismert vagyonadónak megfelelő bérbeadóra kényszerített engedmény bevezetése.
- A bérbeadás feltételeinek meghatározása (egy háztartásnak, a felnőttek és gyerekek számától függően mekkora alapterületű, szobaszámú és komfortfokozatú lakást lehet bérbe adni).
- Ha a bérbeadó különösebb indok nélkül (például, mert szüksége van a lakásra) fel akarja bontani a bérleti szerződést, gondoskodnia kell a bérlő elhelyezéséről. A gondoskodásba beletartozhat az is, hogy a bérlő elhelyezése után felmerülő lakbér többletköltséget a bérbeadó állja.
- A magántulajdonú lakásokban újra tömegesen jönnek létre kényszerbérletek.
Hasonló szabályokra az európai lakáspiaci modellekben találni példákat. Az ilyen „jó gyakorlatokat” pedig szívesen veszik át a baloldalon. Igaz, a legtöbbször rosszul.
Nagy István
A szerző a Fidesz IV. kerületi frakcióvezetője, önkormányzati képviselő, volt népjóléti alpolgármester.