Apám s anyám 1950 márciusában házasodott össze, s láss csodát, májusban, nem hét, hanem két hónapra meg is születtem. Anyám még nem volt 18 éves a házasságkötéskor, s így esett, hogy amikor érettségiztem, anyám 36 esztendős volt! Az összeesküvés az újpesti városházán zajlott le, nagy ünnepségek közepette. Apám lelépett egy egyetemi előadásról, anyám pedig, aki a Váci úti csavargyárban volt gépírónő, ebédidőben, kék munkaköpenyben jelent meg az anyakönyvvezető előtt. Tanút nem hoztak magukkal, így apám egy-egy tízest adott a lakásosztály előtt várakozó két ismeretlen hölgynek, ők vállalták a tanúskodást. A frigy után anyám visszament dolgozni a gyárba, apám hazament, s babfőzeléket evett ebédre, mesélte mindig a sztorit. Mindkét család rossz néven vette, hogy egy 21 éves pénztelen egyetemista és egy 18 éves viselős irodista esküdött össze a világ ellen. Halálukig együtt voltak, s ezt én, egyetlen fiuk, igazolhatom.
Apám, mint a Ludas Matyi munkatársa, az első években olyan nevekkel dolgozott együtt, mint a főszerkesztő Gábor Andor, Darvas Szilárd, Gádor Béla, Királyhegyi Pál, Kellér Dezső, Stella Adorján, Tabi László, Feleki László humorista és történész. 1956. október 23-án, a diákság, az értelmiség, a munkásság nagy tüntetésén természetesen a Ludas Matyi írói és rajzolói is részt vettek, csak Feleki indult hazafelé. Nem jössz tüntetni? – kérdezte apám Felekitől. Sajnos nem, megyek haza, írom a Napóleon könyvemet. A remek, háromkötetes Napóleon életrajza 1976-ban jelent meg, addig dolgozott rajta. Ha nem magyarul írja, hanem angolul, németül vagy franciául, világsiker lett volna. De ez a gyönyörű szép, fránya magyar nyelv…
A Ludas első nagy nemzedéke után jött a második: Ősz Ferenc (Kudlik Julival a Táncdalfesztiválon), Peterdi Pál (Tücsök és bogár), Somogyi Pál, Árkus József (Parabola), Soós András (Vánnyadt bácsi), Tardos Péter (Gugyerák) és apám, továbbá a jeles rajzolók: Pusztai Pál (Jucika), Toncz Tibor, Hegedűs István (Hihi), Várnai György (a fekete humor atyja), és Balázs-Piri Balázs. Lehoczki István (Leho), Brenner György, néhanap Réber László, és a karikaturisták fejedelme, Kaján Tibor. A legnagyobb név azonban a ma is tevékeny, 92 éves Sajdik Ferenc, akinek a rajzfilmjein – Pompom meséi, A nagy ho-ho-horgász – nemzedékek nőttek fel. A Ludas harmadik, s egyben utolsó nemzedéke – az újság 1945-ben indult, s 1992-ben szűnt meg – Dallos Jenő, Krenner István karikaturisták, s az írók, Föld S. Péter, Trunkó Barnabás és jómagam. Trunkó híres kabaréjelenetét, az „Óvszeres” -t mindenki ismeri, Bodrogi szégyenlősen óvszert akar venni a patikában, de Csala Zsuzsa világgá kürtöli.
A hetvenes évektől apám, legjobb barátjával és szerzőtársával, Somogyi Pállal a Rádiókabaré állandó szerzője és szereplője lett. A Rádiókabaré mindig hétfőn jelentkezett, s nagy volt a hallgatottsága, mert a hét első napján nem volt akkoriban még tévéadás. Később megalakult a Magyar Televízió (MTV) Humoristák Klubja, ahol apám volt az elnök, s a már említett nevek a tisztelt tagok. Apám humorista nemzedékének szinte mindegyike az ötvenes évei végén, a hatvanas évei elején távozott az élők sorából. Ősz Ferenc, Somogyi Pál, Árkus József, Brachfeld Siegfrid, Komlós János és Mikes György. Nemcsak a mosónők, de a humoristák is korán halnak. (Folyt. köv.)
Majláth Mikes László