A népi hagyományok ápolása okán minden évben megemlékeznek a Márton-napról a Szent István téri Piac- és Vásárcsarnok kereskedői és felügyelőségének dolgozói.
Ebben az évben november 8-án, szombaton 10 órától libafalatokkal várják a vásárlókat. Tepertő és libamájas kenyér kóstolása közben több szép libát is simogathatunk, sőt, etethetjük is az aprónéppel együtt.
– Régi hagyományunk a népszokások, így például a Márton-napi szokások felemlegetése. Már készülünk a szombatra, amikor mintegy harminc kilogramm libatepertőt teszünk a kínálóasztalra. Húsz kilogramm libamájat használunk fel a zsíros kenyérhez, amely mellé savanyúságként uborka dukál – mondja Balogh Angéla, a piac- és vásárcsarnok nyugalmazott vezetője, a libanap szervezője. – A kóstoló minden bizonnyal jólesik a csípős reggelen, várjuk az ingyenes kóstolóra a vásárlókat!
OMLÓS SÜLT ÉS BOZSOLÉ
A legenda úgy szól, hogy amikor Mártont püspökké kívánták választani, szerénysége miatt inkább elbújt a libaólba. Rejtekhelyét azonban az állatok gágogása elárulta. Az évszázadokon át hagyományozódó történetre napjainkban csupán annyi emlékeztet, hogy ilyenkor szokás levágni a pecsenye libát, és megkezdődik a hízlalás a karácsonyi időszakra. Ez a magyarázata annak is, hogy ezekben a hetekben számos étterem rendez libanapokat, és az otthonokban is omlós húsú libapecsenye, ludaskása készül.
Az első feljegyzés a libalakomáról 1171-ből származik, amely nem a szent életű püspököt eláruló állatokkal függ össze, hanem azzal, hogy a Mártonnap jelentette a paraszti év végét. A cselédek ekkor kapták meg évi bérüket és hozzá ráadásként egy libát, mert a szárnyasok nyáron felduzzadt seregét a tél beállta előtt meg kellett tizedelni. Ilyenkor szokás az újbort, a bozsolét is csapra verni.
B. K.