Egy emberként mutatta meg emberi nagyságát az Újpesti Könyves Kálmán Gimnázium, amely egyedülálló összefogást és szolidaritást biztosított a Kárpátalján élő diáktársaik számára.
A diákok ugyanis sok száz levelet írtak a beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium tanulóinak, az üzeneteket március 5-én küldték el Kárpátaljára. Bár ismeretlenül, de kifejezték szeretetüket, együttérzésüket és támogatásukat, és nem szűkölködtek a biztató szavakban sem. Hiszen a háború sújtotta Ukrajna gyermekeinek most nagyon komoly lelki támogatásra van szükségük.
Az ötletgazda Farkas Péter közösségszervező, a gimnázium tanárjelöltje volt, aki összefogott Monoki Ádám közösségszervezővel: úgy döntöttek, mindenképpen segíteni szeretnének a komoly megpróbáltatásokkal szembesülő beregszászi diákoknak.
“Azonnal felvettük velük a kapcsolatot. Elmondták, nem ételre vagy ruházatra van szükségük, hanem inkább néhány szép szóra, mivel lelkileg nagyon megviseli az esztelen vérontás a diákokat”
– mesélte az Újpesti Napló kérdésére Farkas Péter.
Ahogy Ukrajna-szerte, úgy Beregszászon is megszűnt a jelenléti oktatás, azonban a tornatermüket a menekültek rendelkezésére bocsátották. A magyar líceum diákjai pedig rengeteget segítenek a hozzájuk érkezett menekültek ellátásában. A kérdés tehát adott volt az újpesti gimnázium számára: hogyan tudnák szolidaritásukat kifejezni? A Könyves diákönkormányzatának alapemberei összedugták a fejüket, és úgy döntöttek, névre szóló leveleket írnak a beregszásziaknak.
“Elkértük a névsort, így névre szóló leveleket tudtunk írni. 230 gyerek kapott tőlünk üzenetet, 70-80 diákunk írt szebbnél szebb leveleket nekik. Olyan is volt, aki 12 levelet írt egyetlen nap alatt”
– mondta el Farkas Péter a felemelő kezdeményezésről.
Nagyon megható üzenetek születtek, végig gombóc volt a torkomban – tette hozzá. A Könyves öregdiákjai is bekapcsolódtak a munkába, ajándékcsomagokat készítettek a levelek mellé.
„Büszkén mesélem el, hogy a csomagok árát egyrészt a diákjaink adták össze, másrészt a gimnázium alapítványa révén finanszíroztuk. Összeg említése nélkül nagyon szép summát dobtak össze a gyerekek.”
A Könyves leveleit és ajándékait végül két önzetlen segítő, Kodolányi Endre állatvédő és Felméry Anna, a Rózsakerti Demjén István Református Általános Iskola és Gimnázium egyik szülője tudta háztól házig szállítani. A visszajelzésekből pedig az derült ki, hogy „betaláltak” a névre szóló levelek, nagyon meghatódtak a kedves szavak olvasása közben a beregszászi diákok és persze a tanáraik is. Farkas Péter azt is hozzátette, rengeteg beregszászi diák küldte el az elérhetőségét az újpesti levélíró társaiknak, folytatásban reménykedve.
Régóta részt veszek a Könyves Kálmán Gimnázium életében, de sosem tapasztaltam még ekkora összefogást. Lélekemelő ez az élmény, ami rengeteget adott számunkra is – mondta a pedagógus.