Újpest ikonikus épületeit bemutató sorozatunk soron következő részében Magyarország legrégebb óta működő csárdájáról, a Váci úti Megyeri Csárdáról ejtünk szót, amely több mint 300 éve fogadja a vendégeket.
A mai Váci út környéke már az ókorban is jelentős közlekedési útvonalnak számított, a római Limes egyik láncszeme volt; a Megyeri Csárda mai helyszínén erődítmények és őrtorony álltak. A középkorban a megyeri terület a váci káptalan birtokához tartozott, a törökök kiűzése után, 1695-ben pedig Újfalusi János földbirtokos tulajdonába került. Az Újfalusi család ekkoriban építtetett fogadót a török korban elpusztult Káposztásmegyer falu helyén azzal a céllal, hogy pihenőhelyként szolgáljon a Pest és Vác között utazóknak. A következő birtokos, gróf Fekete György országbíró 1780 körül korszerűsítette és kibővítette az épületet az országút felé.
fotó: Várai Mihály
Az uradalom 1808-ban a Károlyi család birtokába került, ekkor a leltár szerint a Váci úti fogadóban négy vendégszoba volt, három deszkával pakolva, az egyik pedig téglával kirakva és zöld cserépkályhák álltak bennük. A főépületben a szobákon kívül falazott kéményű konyha állt hat oszloppal. A pincében 300 akó bor fért el, a tágas udvar közepén kocsiszín működött. Az istálló ekkoriban 30 lovat volt képes kiszolgálni, később kibővítették és már 42 ló fért el benne. A dunai oldalon ma is látható a lebontott szárnyépület ajtó- és ablakíveinek maradványa.
A csárdában – mint az összes hasonló létesítményben – nagy élet volt, kereskedők, árujukkal Pestre igyekvő parasztok, de betyárok is gyakran megszálltak itt, a lókupecek pedig szívesen cserélték egymással jószágaikat. A Pestre igyekvő utazók az északi kapun érkeztek meg, majd a fogadóban megpihenve a déli vagy a pesti kapun keresztül utaztak tovább. A betyárvilágról szóló színes anekdoták szerint a hazafelé tartó parasztok sokszor nemcsak a Pesten szerzett pénzüket, de akár az életüket is a csárdában hagyták.
fotó: Várai Mihály
Károlyi István gróf 1918-ban más telkekkel, ingatlanokkal együtt eladta a csárdát az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.-nek, akik szintén bővítésekbe, átalakításokba fogtak, ekkor alakították ki a ma ismert íves tornácot. A Megyeri Csárda fénykora Dvorszky István halászmester és vendéglős nevéhez fűződik, akinek vezetése alatt a hely népszerűsége és forgalma rendkívül megnőtt; a vendégek szórakoztatásáról Bujka József prímás és zenekara gondoskodott.
A világháború után, 1965-ben a csárda nagyszabású modernizáláson esett át, Vasai Béla belsőépítész tervei alapján teljesen megújították az épület belső terét. A különböző karakterű helyiségekben a népi iparművészet igényes alkotásait helyezték el. A lakószárny kiegészítéseként az északi oldalon lapostetős szárny épült a konyha, raktár- és személyzeti helyiségek számára. 1950 és 1985 között Újpest, Megyeri Csárda és Rákospalota, Kossuth utca között közlekedett a 10-es jelzésű BKV-villamos. A Megyeri Csárda ikonikus épülete ma is étteremként funkcionál, magyaros fogásokkal várja a vendégeket.
(források: Újpesti Helytörténeti Értesítő, Újpest Akkor és Most)
RD
fotó: Várai Mihály
fotó: Várai Mihály