“Attól, hogy valaki egész nap a munkahelyén tölti az idejét, még nem biztos, hogy jól is dolgozik. Ezen változtatni kell” – mondja a futballklub új vezetője.
A nyáron „csak” egyik legjobbját veszítette el az Újpest, és sokan már meg sem lepődtek azon, hogy a lila-fehérek újabb ásza kötött ki a Videotonnál. Mitrovicot 70 millió forintért adták el az újpestiek, hiszen a pénzre – égetően szükségük volt. Ahogy a korábbi években mindig kénytelenek voltak megszabadulni legjobbjaiktól, mígnem a végére csupa tizenévesek maradtak Mészöly Géza kezei alatt… De vajon mi okozza a folyamatos nehézségeket a Megyeri úton? Egyáltalán hogy lehet így csapatot építeni, célokat kitűzni – előrelépni? Vagy csak egyszerűen a túlélés a cél?
Mivel gazdasági ügyekben az új sportigazgató, Bartha Csaba, a Vasas és a Debrecen korábbi vezetője az illetékes, ezért neki tettük fel kérdéseinket.
“Akadnak nehézségek, de itt csak a sírás-rívás, a másikra mutogatás megy”
– Könnyebb vagy nehezebb időszak előtt áll az Újpest a korábbi évekhez képest – anyagilag?
– Azt gondolom, semmit sem változott a helyzet gazdasági téren.
– Ez nem hangzik valami bíztatóan…
– A nehézségeinket szervezeti, szerkezeti átalakítással kívánjuk megoldani, mert gazdasági szakemberek szerint is rengeteg pénz áramlik ki a klubtól feleslegesen, éppen a nem hatékony felépítés miatt. Attól, hogy valaki egész nap a munkahelyén tölti az idejét, még nem biztos, hogy jól is dolgozik. Ezen változtatni kell.
– Megtudhatunk valami konkrétumot?
– Ez nem tartozik a nyilvánosságra.
– Akkor arra válaszoljon: miből adódnak az állandó nehézségek? A tulajdonos nem fizet, vagy egyéb bevételek akadoznak?
– A sajtóban és a médiában én is azt hallom, hogy mekkora a baj Újpesten. Ilyenről azonban szó sincs. A fele sem igaz. Újpesten nincsen gond! A magyar futball velejárója, hogy akadnak nehézségek, de itt csak a sírás-rívás, meg a másikra mutogatás megy. A tulajdonosok erőn felül támogatják a klubot, olyan pénzmennyiséget tesznek bele, hogy az példaértékű lehet bárki számára. Különben is: sok klub nem stabil gazdaságilag, úgyhogy nem újdonság ez annyira. Rengeteg területen lehet spórolni, de attól elhatárolódóm, hogy a klub életéről olyan mondjon véleményt, aki nem tesz érte semmit.
– Nem nagyon tudom követni. Egyszer azt mondja, hogy nehézségeik vannak, majd azt, nincs gond Újpesten, s különben sem újdonság a kevésbé stabil gazdasági helyzet. Mitrovic eladását mégis a nehézségek eredményezték?
– Azért adtuk el, mert volt egy lehetőség erre. Azt kell eladni, akire van kereslet. Mitrovic magyar viszonylatban jó játékos, de nem pótolhatatlan. Nem Messi és nem is C. Ronaldo, bár van az a pénz, amiért őket is eladják.
– Ezek szerint Újpesten mindenki eladó?
– Igen. Olyan nincs, aki eladhatatlan. Ha megéri, el kell adni. Az Újpest jó üzletet kötött, hiszen egy olyan játékost adtunk el jó pénzért, aki ingyen került anno a klubhoz. Azt viszont hozzátenném, hogy a sajtó rengeteg kárt okoz a kluboknak, ha megszellőzteti az érdeklődőket, netalán az árakat, mert ezek után el kell engednünk a játékost. Kötelességünk. Gondoljon csak bele: ön keres a Sport plusznál száz forintot, s jön egy ajánlat ezer forintról. A tízszeresét keresné, s akkor azt mondja a főszerkesztője: nem mehet innen sehová! Ön sem maradna szívesen ezek után… Nekünk a játékos motivációját is néznünk kell.
Horribilis átigazolási díjak
– Ha mindenki eladó, akkor a költségvetés hány százalékát akarják játékos-eladásból fedezni?
– A piac nem így működik, nem lehet előre tervezni. Annak az időnek pedig vége, hogy ad-hoc jelleggel eladunk valakit, s feléljük a tartalékainkat, nem tudunk helyette senkit csatasorba állítani.
– Ezért nem adták el a Videotonnak Simont és Lázárt a nyáron?
– Konkrét ajánlatot nem kaptunk, csak puhatolódzások történtek. Egyébként ma Magyarországon a Vidi kivételével senki sem tudja kivásárolni a játékosokat a szerződésükből, mert a vezetők irreális árakat kérnek, rosszul állapítják meg a transzferárakat. Sajnos, rossz irányba ment el sok minden, s ez még akkor sem zavarja őket, ha hosszú távú szerződésekkel bebetonozzák a labdarúgókat, miközben lehet, azok nem is érzik jól magukat egy adott helyen…
– Akkor csak azt árulja el: a fiatalítás Újpesten kényszerű megoldás, vagy követendő példa?
– Kövesse csak mindenki ezt az utat. A mi 33-as keretünkben egyetlen külföldi található, s legalább 20-25 játékos 1989, s 1992 között született. Nyolc korosztályos meghívót kaptunk a különböző válogatottakba. Ráadásul a célkitűzés sem csökkent, a nemzetközi porondra szeretnénk kilépni. Mi sosem lépünk arra az útra, hogy másod- és harmadosztályú külföldieket hozzunk horribilis pénzért, mert tudjuk jól: akkor például egy tehetséges Bognár István – Bognár György fia – elveszne, mert a légiós előle venné el a helyet. Akkor inkább játsszon a fiatal, egyébként sem dúskálunk a pénzben…
Cs. R.
Újpesti játékospolitika: 720 milliós bevétel – öt év alatt
Hosszú évek óta anyagi problémákról hallani az Újpesttel kapcsolatban, akik viszont mindig előhúztak valakit a cilinderből, akit jó pénzért piacra lehetett dobni.
A megmentőnek tartott játékos(ok) bevételéből aztán elvegetáltak – legalább a következő átigazolási időszakig…
Íme, az Újpest utóbbi öt évben pénzzé tett labdarúgói:
2006. nyár: Vanczák Vilmos (Sint-Truiden, kölcsönbe) – 40 millió forint
2007. tavasz: Rajczi Péter (Barnsley, fél évre kölcsönbe) – 35 millió forint
2008. tavasz: Sándor György (Plymouth, kölcsönbe) – 25 millió forint, Vaskó Tamás (Bristol City, kölcsönbe) – 20 millió forint
2008. nyár: Vermes Krisztián (Sparta Rotterdam, kölcsönbe) – 35 millió forint
2009. tavasz: Kurucz Péter (West Ham United, kölcsönbe) – 25 millió forint, Lipták Zoltán (Southampton, kölcsönbe) – 30 millió forint, Sándor György (Litex Lovecs, kölcsönbe) – 30 millió forint, Vaskó Tamás (Avellino, kölcsönbe) – 30 millió forint
2009. nyár: Lipták Zoltán (Videoton) – 65 millió forint, Tisza Tibor (Royal Antwerp, kölcsönbe) – 40 millió forint, Mario Bozic (Slovan Bratislava) – 80 millió forint
2010. tavasz: Sándor György (Videoton) – 50 millió forint
2010. nyár: Vaskó Tamás (Videoton) – 65 millió forint, Korcsmár Zsolt (Brann, kölcsönbe) – 40 millió forint.
2010. tél: Simon Krisztián (Feyenoord, kölcsönbe) – 40 millió forint
2011. nyár: Nikola Mitrovic (Videoton) – 70 millió forint
Öt év alatt körülbelül 720 millió forint folyt be a kasszába csak játékos-értékesítésből. Ez évente közel 150 millió forint, ráadásul Sándor, Vaskó és Lipták eladásából kétszer is profitáltak, hiszen előbb kölcsön-, majd visszatérve a klubhoz végleg eladták őket.
Ahogy teszik azt – vélhetően – legközelebb Simon Krisztiánnal, akinek a kivásárlási ára 1 millió euró…
Bartha: Eddig róla szólt az Újpest, s rosszul dolgozta fel, hogy nem számítanak rá
Rajczi: Fagyossá vált a viszonyunk, a viselkedésemen változtatnom kell
Mindössze 38 napig tartott a száműzetés.
Rajczi Péter rejtélyes körülmények között távozott Újpestről, s legalább ennyire rejtélyes volt – a visszatérése is.
Május 27-én jelentették be hivatalosan, hogy a klub úgy döntött: nem hosszabbítja meg a játékos június 30-án lejáró szerződését, így Rajczi nyolc év után távozik.
– Nem akarok mellébeszélni, az az igazság hogy nem jöttünk ki annyira jól a szakmai stábbal, más típusú emberek vagyunk, érezhető feszültség volt közöttünk, ami annak volt köszönhető, hogy mások voltak az elképzeléseink. Ennek ellenére mindkét fél próbált nyitni a másik felé, de ezek a nyitások izzadtságszagúak voltak, így nem lepett meg a döntés – dörgölte oda keményen a csatár.
Július 4-én aztán fordult a kocka: az NB I legnagyobb átigazolási fordulataként Rajczi mégis maradt Újpesten…
Mi történhetett bő egy hónap alatt?
– Bartha Csaba behívott engem is és Mészöly Gézát is magához, és kibeszéltük magunkból a problémákat – nyilatkozta Rajczi. – Úgy éreztem, mivel nem volt közöttünk kibékíthetetlen ellentét, félre tehetjük az eddigi sérelmeket. A szakmai stábbal nagyon rossz volt a kommunikációm, mivel olyan típus vagyok, aki keveset beszél. A viszonyunk fagyossá vált, s ez akkor is igaz, ha nem veszekedtünk hangosan, nem ordítottuk le egymás fejét. Ezután viszont a viselkedésemen és a kommunikációmon egyaránt javítanom kell.
Ezek szerint Bartha Csaba érdeme, hogy Rajczi és a szakmai stáb újra szóba áll egymással.
Természetesen kíváncsiak voltunk a „békebíró” véleményére is a kialakult helyzetről.
– Szó sincs arról, hogy békebíró lennék – kezdte a sportigazgató. – Egyszerűen csak meg kellett beszélni a dolgokat, de mivel a felek nem távolodtak el annyira egymástól, ezért könnyű volt megteremti a helyzetet a béküléshez.
– Hogy sikerült mindez?
– Pedagógus vagyok, értek az emberek nyelvén.
– Min kapott össze Rajczi és a szakmai stáb, élén Mészöly Gézával?
– Nem vitára kell itt gondolni, csak elhidegültek egymástól. Péter hibát követett el. Ő az Újpest egyik legnagyobb játékosa volt, róla szólt az Újpest, s rosszul dolgozta fel, hogy nem számítanak rá. És a kommunikáció hiánya sem segített neki, de egy összeveszéshez két fél kell…
– És miben hibázott Mészöly Géza?
– Nem mondtam, hogy Géza hibázott volna.
– Az imént azt mondta, hogy egy összeveszéshez két fél kell.
– Talán Géza is követett el olyat, ami ezt a helyzetet eredményezte. Talán nála is beszélhetünk a kommunikáció hiányáról, nem tudom, mert akkor még nem voltam itt. Én egyébként annak a híve vagyok, hogy ne legyenek lezáratlan ügyek a klubnál, inkább beszéljünk róla két, három napig, de ilyen ne fordulhasson elő.
– Kinek az ötlete volt a klubnál Rajczit visszahívni?
– Amikor ide kerültem, azonnal érdeklődtem: miért nincs itt Rajczi és Kabát? Hiszen két olyan csatárról van szó, akik lekötik a védőket, s javaslatot tettem a visszahívásukra. Ha úgy tetszik, én voltam a kezdeményező fél…
(sportplusz)