Mindenszentek ünnepe van

  •  
  •  
  •  

A mindenszentek (latinul: Festum Omnium Sanctorum) keresztény ünnep, melyet a katolikus egyházban november 1-jén tartanak a valaha élt igaz emberek tiszteletére. A halottak napját előzi meg. Estéjét a halottak estéjének (halottak vigíliájának) is nevezik, ilyenkor hosszasan szólnak a harangok a halottak emlékére.

A keresztény Keleten már 380 -tól megtartották az összes vértanú ünnepeként. A nyugati keresztény egyházban 609 -től ünneplik, mikor is IV. Bonifác pápa Rómában átvette, majd május 13 -án Mária és az összes vértanú tiszteletére felszentelte az eredetileg a pogány isteneknek épült Pantheont.

A 8. században III. Gergely pápa tette a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává. A 9. században IV. Gergely pápa mindenszenteket november 1-jére helyezte és egyetemes ünneppé tette. A hagyomány szerint VI. Leó bizánci császár terjesztette ki az ünnep hatályát a vértanúkról minden szentre, miután templomot emeltetett felesége emlékére.

A római katolikusoknál november 1-jén tartott főünnep. A dátumot átvették a görög katolikusok is. A reformátusoknál római katolikus hatásra elterjedt, nem hivatalos ünnep. Az evangélikusok is ünneplik.

Sok európai országban – köztük Magyarországon és valamennyi magyarlakta területen – szokás, hogy az emberek meglátogatják elhunyt hozzátartozóik sírját, virágot visznek és gyertyákat, mécseseket gyújtanak mindenszentek, illetve a halottak napján. Magyarországon a sírok virágokkal és koszorúkkal való feldíszítése a 19. század elejétől terjedt el német katolikus hatásra. E szokást nem csak a katolikusok, a protestánsok is átvették Magyarországon.

A magyar népi kalendárium szerint Szent Márton napja: ekkor választottak bírót, fogadtak cselédet. Ezen a napon tilos volt a munka, egyes helyeken az egész „halottak hetében”. A Csíkszéken több népszokás csatlakozik hozzá. Csíkdelnén, Kászonújfaluban kenyeret sütnek a szegényeknek („Isten-lepénye”, „halottak lepénye”), Csíkszentdomokoson külön helyen gyertyát gyújtanak az elfelejtett lelkeknek, november 3-án pedig engesztelő körmenetet tartanak arra a helyre, ahol 1599-ben Ördög Balázs és Nagy Kristály András meggyilkolta Báthory András bíboros-fejedelmet.

Forrás: wikipedia