Ez év október tizedikén tesznek esküt azok a fővárosi állampolgárok, akik önkéntes és köteles szerepet vállalnak Magyarország, így a budapesti természeti és civilizációs katasztrófák elleni védekezésben. A 2012. január 1-jén újjászervezett hivatásos katasztrófavédelmi szervezet alapfeladata a lakosság életének és vagyonbiztonságának védelme. E feladat ellátásában azonban olyan állampolgárokra is szükség van, akik felkészültek arra, hogy részt vegyenek a veszélyek elhárításában, emellett segíteni is akarják a hivatásos szervezet munkáját.
Sokakban felmerült, felmerül a kérdés például arról, hogy mit is jelentenek az önkéntes és köteles polgári védelem kifejezések, mire kötelezheti a helyi lakost a polgármester, illetve mi a feladata békeidőben a polgári védelemhez csatlakozott állampolgárnak? Az alábbi tájékoztatóban ezekre és más kérdésekre kapunk választ.
– Mi a különbség a polgári védelmi szolgálat és a sorkatonai szolgálat között?
Magyarországon minden magyar állampolgárt jogok illetnek meg (választójog, munkához való jog), illetve kötelezettségek terhelnek (adófizetési kötelezettség, honvédelmi kötelezettség). A honvédelmi kötelezettség áll egyrészt hadkötelezettségből, másrészt polgári védelmi kötelezettségből. A fő különbség a két szolgálat között a feladatokban jelentkezik. A hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítő állampolgár a fegyveres konfliktusokban vesz részt, míg a polgári védelmi szolgálatot ellátó személy a hátországvédelemben, valamint a katasztrófa elhárításban lát el nélkülözhetetlen, nem fegyveres feladatokat. Fontos megemlíteni, hogy a polgári védelmi szolgálatot ellátó személyt nem lehet fegyveres konfliktus esetén besorozni, mivel ő a polgári védelmi szolgálat ellátásával teljesíti a honvédelmi kötelezettségét. A másik alapvető különbség a két szolgálat között a kiképzésben van. A polgári védelmi szervezetbe beosztott személynek nem kell hosszú hónapokra laktanyába vonulni és ott alapkiképzésen részt venni, a felkészítés legfeljebb csupán évi 40 óra elméleti és 72 óra gyakorlati képzés lehet.
– Ki hogyan csatlakozhat a fővárosi polgári védelemhez? Mit jelent a köteles és mit jelent az önkéntes polgári védelmi szolgálat?
A polgári védelemhez való csatlakozásnak két módja van. Az első, ha a település polgármestere beosztja a helyi lakost a település vagy a munkahely polgári védelmi szervezetébe. Ez az úgynevezett köteles szolgálat. A polgári védelmi szolgálat az egyik állampolgári kötelességünk, így ha mentességi ok nem áll fenn, akkor minden belföldi lakhellyel rendelkező 18. életévét betöltött magyar állampolgár köteles a polgári védelmi szervezetben tisztséget betölteni.
Az állampolgároknak az új katasztrófavédelmi törvény lehetőséget ad, hogy önként, határozott vagy határozatlan időre csatlakozhasson a polgári védelemhez. Ezt hívjuk önkéntes polgári védelmi szolgálatnak. Tehát aki úgy érzi, hogy a bajban szívesen segítené embertársait, önként is csatlakozhat. Ha munkájából vagy hobbijából adódóan valamilyen speciális képzettséggel/felszereléssel rendelkezik a csatlakozni kívánó (például alpinista, búvár, kutyás mentő), beléphet az önkéntes mentőszervezeteket tömörítő Fővárosi Különleges Rendeltetésű Mentőszervezetbe (FKRMSZ) is.
– Mik a feladatai a polgári védelemnek békeidőben?
A polgári védelemnek békeidőben a felkészülés a feladata. Ennek irányításáért a katasztrófavédelem szerveinek hivatásos tiszti állománya a felelős. Békeidőben elkészítik a helyi önkormányzatokkal a különböző minősített időszakban alkalmazható terveket és létrehozzák a polgári védelmi szervezeteket. A polgári védelmi szervezetek létrehozását, illetve a szervezetbe az állampolgárok beosztását és felkészítését a katasztrófavédelem és az önkormányzatok közösen végzik, a 2011. évi CXXVIII törvény alapján. A veszélyhelyzetekre készített dokumentumrendszerek és a polgári védelmi szervezetek megalakításán kívül békeidőben fontos feladat még a lakossági riasztórendszerek üzemeltetése, karbantartása, valamint az életvédelmi létesítmények (óvóhelyek) nyilvántartása és ellenőrzése. Egy bekövetkezett katasztrófa vagy háború során ezek az eszközök emberek ezreinek az életét menthetik meg, így rendkívül fontos, hogy mindig használatra kész állapotban legyenek.
– Mire számíthat az, akit beosztanak egy polgári védelmi szervezetbe?
A legtöbb állampolgár megijed, amikor kézhez kapja a polgári védelmi szervezetbe szóló köteles beosztó határozatát. Sokan azt a gondolják, hogy plusz kötelezettséggel terheli őket az önkormányzat, ami jelentős hatással lesz a mindennapi életükre. Ez azonban tévedés. A beosztott kerületi lakos a felkészítés után csak akkor kerül ismét kapcsolatba a polgári védelemmel, ha olyan káresemény történik a lakhelyén, amit a hivatásos szervek (katasztrófavédelem, rendőrség, honvédség) és a karitatív szervezetek nem tudnak felszámolni segítség nélkül. Ilyenkor a polgármester, mint a helyi védelmi bizottság elnöke elrendelheti a polgári védelmi szervezet mozgósítását, vagyis az állampolgárok segítségét veszi igénybe egy nagy kiterjedésű káreset felszámolásában. Milyen feladatok lehetnek ezek? Például homokzsákpakolás, sérültszállítás, törmelékhordás, kitelepítésben-elhelyezésben való közreműködés. Így a hivatásos szakemberek válláról a segítők leveszik a terhet, a katasztrófa védelem hívatásos tűzoltói foglalkozhatnak a veszélyesebb, speciális szakértelmet igénylő feladatokkal.
– Milyen hatáskörei vannak a település polgármesterének a polgári védelem szakterületén?
A település polgármestere a helyi védelmi bizottságának az elnöke. Ő a helyi szintű védekezés irányításáért felelős személy. Mivel ő a település választott vezetője, nem feltétlenül rendelkezik katasztrófavédelmi ismeretekkel. Ezért szakmai segítséget nyújt neki a védelmi bizottság katasztrófavédelmi elnökhelyettese, aki a gyakorlat szerint az illetékes hivatásos tűzoltóparancsnokság tisztje. Az ő személye garantálja, hogy a polgármester szakmailag mindig a megfelelő döntéseket hozza veszélyhelyzet esetén. A polgármester legfontosabb hatásköre a polgári védelem szakterületén a polgári védelmi szervezet létrehozása és az település lakosainak abba történő beosztása, felkészítése, a védelem irányítása.
– Szívesen vesznek-e ma részt a fiatalok a polgári védelmi szervezetek tevékenységében?
Az 1992 óta évenként megrendezett katasztrófavédelmi ifjúsági versenyeken egyre több fiatal ismerkedik meg a katasztrófavédelemmel, azon belül is a polgári védelemmel. Azok a fiatalok, akik ily módon kapcsolatba kerülnek a szervezettel, és a bajban szeretnének segíteni másokon, szívesen vállalnak önként polgári védelmi szolgálatot.
– Mikor és hogyan alakult át a polgári védelem a fővárosban?
A 2012. január 1-től életbe lépő új katasztrófavédelmi törvény átalakította a polgári védelem rendszerét az országban, azon belül pedig a fővárosban is. Az eddig külön szervezetként működő Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság összevonásra került a Fővárosi Tűzoltóparancsnoksággal és a Reptéri Katasztrófavédelmi Igazgatósággal, így jött létre a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság. Az egyesítéssel jobban működő, komplexebb, több szakterületet magába foglaló szervezeti egység jött létre. Az eddig hivatásosok által végzett polgári védelmi feladatok egy része átkerült a helyi önkormányzatokhoz, ahol a közbiztonsági referens a hivatásos szakemberek segítségével látja el ezen feladatokat.
– Jelenleg kik végzik a polgári védelmi feladatokat a fővárosban?
A fővárosban a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Polgári Védelmi Főfelügyelősége a katasztrófavédelmi kirendeltségeken a polgári védelmi felügyelők, a kerületekben a hivatásos katasztrófavédelmi tisztek az önkormányzatok közbiztonsági referensei együtt végzik a polgári védelmi feladatokat. E körhöz tartoznak azok a lakosok is, akiket beosztottak a kerületi polgári védelmi szervezetbe. Ők jelentik a helyi polgári védelem alapját. A fővárosban működik az úgynevezett Fővárosi Különleges Rendeltetésű Mentőszervezet (FKRMSZ), ami olyan önkéntes mentőszervezetekből áll, akik önként vállalták a polgári védelemhez való csatlakozásukat.
– Hogyan egyeztethető össze a napi 8 órás munkával a polgári védelem szervezetben való tagság?
Nem a mindennapi életet meghatározó szolgálatról van szó. A felkészítésen kívül csak a nagy kiterjedésű káresemények felszámolásában van szükség az állampolgárok segítségére, amelyek szerencsére ritkák. Felkészítésre és veszélyhelyzetben, mozgósítás esetén a munkáltató köteles elengedni az alkalmazottat, hogy teljesíthesse állampolgári kötelezettségét. A polgári védelmi szervezetbe beosztott munkavállalót a polgári védelmi feladatok ellátására történő kiképzés, gyakorlat és ideiglenes polgári védelmi szolgálat idejére a munkavégzés alól fel kell menteni, erre az időszakra munkajogi védelemben részesül. A felmentés időtartamára távolléti díj jár. Ha a megjelenési vagy az ideiglenes szolgálatadási kötelezettségét teljesítő állampolgár nem áll munkaviszonyban, a kötelezettség teljesítésének idejére a kötelező legkisebb munkabér egy órára járó mértékének alapulvételével megállapított térítésre jogosult, amelyet az elrendelő köteles részére a munkabér folyósítására vonatkozó szabályoknak megfelelően megfizetni. A távolléti díj és az ellátás igazolt költségei az elrendelőt terhelik, aki azt a munkáltató részére téríti meg. Tehát a munkáltató költségtérítésre jogosult, így a munkavállalónak nem kell aggódnia, hogy mások segítése végett kell otthagynia az önkéntesnek munkahelyét.