A Külső Váci út 44–48. szám alatti, ma már üresen álló terület egykor a város egyik jelentős ipari üzemének adott otthont. A 19. század közepén alapított Pannónia Szőrmegyár évtizedeken át meghatározó gazdasági szereplő volt. Működése végén Pannónia–Újpest Szőrmeipari Rt. néven is tevékenykedett. Mai múltidéző írásunkban ennek a mára eltűnt, ám egykor jelentős üzemnek a történetét idézzük fel röviden.
Weisz Ármin 1866-ban alapította meg bőrgyárát. Az üzem a 19. század végén és a 20. század elején több néven is működött – ismert volt Weisz Ármin és Fia Bőrgyárként, valamint Diamant Samu és Fiai Rt.-ként is. A Váci út és a Zsilip utca sarkán lévő gyár fő tevékenysége bárány-, juh-, vad- és prémes bőrök kikészítése, festése és nemesítése volt.
1921-ben a vállalat Pannónia Bőrgyár Rt. néven folytatta működését, majd 1929-től Pannónia Báránybőr-nemesítő és Kereskedelmi Rt.-ként működött tovább. A második világháború után a termelés jelentősen visszaesett, majd 1948-ban – a többi bőripari üzemhez hasonlóan – ezt a gyárat is államosították. Ezt követően Pannónia Szőrmeárugyár Nemzeti Vállalat néven működött tovább.
A rendszerváltás után, 1990-ben a vállalatból kivált a vegyes tulajdonú Pannónia–Újpest Szőrmeipari Rt., amelyet végül 1998-ban felszámoltak. A korábbi állami vállalat felszámolása pedig már 1993-ban lezárult.
Az egykori gyárépületek a bezárás után hosszabb ideig üresen álltak a Váci út–Zsilip utca sarkán. A kétezres évek végén az épületek maradványait lebontották, a területet kiürítették. A telek azóta is beépítetlenül áll.
Iparvágány a szőrmeárugyárba
A gyár jelentőségét jól mutatja, hogy 1918-tól rövid iparvágány épült a Zsilip utcában, így az üzem közvetlenül be tudott kapcsolódni a vasúti áruszállításba. Az 1929–1933-as gazdasági világválság idején az iparvágányt ideiglenesen üzemen kívül helyezték, majd később el is bontották. Ezt követően a gyár már nem rendelkezett önálló vágánnyal, az áruszállítást egy más üzemmel közösen használt pályaszakaszon bonyolították le. Az 1960-as években a vasúti forgalom még így is jelentős volt, hiszen évente több száz vasúti kocsi fordult meg a gyárnál.
Az iparvágányi kiszolgálás Angyalföld MÁV-állomás – Angyalföld forgalmi telep – István út – Táncsics Mihály utca – Baross utca – Aranyköz – Zsilip utca útvonalon zajlott. Az üzemhez kapcsolódó iparvágány végül 1982-ben szűnt meg, miközben maga az gyár még közel egy évtizedig tovább működött.
Képek forrása: MTI, Fortepan
SZFM