•  
  •  
  •  

Az elmúlt félévben egyre harsányabban igyekszik kisajátítani a politika a Rákospalota és Újpest határán működő EuroMetall Kft. környezetszennyezésével kapcsolatos „keresztes hadjáratot”. A médianyilvánosság egy része ezt a szándékot szolgálja, s nem a helyiek nem fél-, hanem legalább hétéves harcát a tiszta levegőért. Két anyuka vette vállára 2002-ben ezt a küzdelmet – mely még a mai napig is tart -, hogy tisztán láthassanak az öntöde ügyében. Közülük az egyik, Jaskó Györgyi, felkereste szerkesztőségünket egy jó és egy rossz hírrel. Az utóbbi, hogy megdöbbenve tapasztalta: néhányan politikai tőkét akarnak kovácsolni az általuk nyelt keservekből.

A jó hírt mondja el ő maga. 
 
Az Önök lapjában is olvastam az öntöde ügyéről s az az igazság, hogy néhány részlet nem egészen világos a számomra, ami a témával kapcsolatban mostanában megjelenik. Mi, ott a helyszínen már 2002 óta próbálunk elérni valami eredményt egy másik anyukával. Több kilónyi levelezés, beadvány született, amelyeket a legkülönbözőbb illetékes hivatalokhoz juttattunk el a panaszainkkal, de mindenhonnan visszapattant az ügy, mondván: ha van is érzékelhető végterméke az öntöde működésének, az a határérték alatti (károsanyag-) kibocsátásokat betartja. Mindebben csak az a furcsa, hogy a hivatkozott cég, amely ezeket a méréseket végzi 1998 óta, azt az EuroMetall Kft. megbízásából teszi.
Tavaly nyáron kezdtünk aláírásgyűjtésbe, amihez sokan csatlakoztak Újpestről is; ajánlották a hozzánk közeli utcában lakó, agilis helyi képviselőt, Hladony Sándort is, aki először nem érzékelte sem a probléma, sem a vele való foglalkozás súlyát. Később megváltozott az álláspontja.
 
Együttérző elutasítások
 
Ám tavaly ősszel nem csak aláírásokat gyűjtöttek, hanem egy merész ötlettel, melyet a rákospalotai fideszes képviselőnő, dr. Novák Ágnes is bátorított, levélben megkeresték a környék országgyűlési képviselőjét, Kiss Pétert.
A kancelláriaminiszter úrhoz írt segélykérésben több száz lakó s a magam nevében írtam az EuroMetall Kft. környezetszennyezésével kapcsolatban. Beszámoltam arról, hogy hosszú évek óta tehetetlenek vagyuk, és csak szívjuk az öntöde által kibocsátott borzalmas bűzt és kormot. Szinte egész nap füstöt bocsát ki a kéménye, ami időnként fehér „vízgőzös” (állítólag oxigénnel dúsított – ami drága…), de legtöbbször fekete, kékes és sárga füst kerül a levegőbe. Sokszor látni sem lehet a kékes-szürkés ködös levegőtől. Ami a legszomorúbb, hogy fojtó bűz terjeng a levegőben, a nap különböző időszakában. Ilyenkor sem szellőztetni, sem az udvarokon tartózkodni hosszabb ideig nem lehet, mert fejfájást, hányingert okoz.
A korom, ami a levegőben száll, a kertekben, kerti bútorokon, lakásokban telepszik meg. Persze rá lehet fogni a környéken megnövekedett forgalomra, és az állítólagos kábelégetőkre, de sok-sok éves tapasztalat, hogy a cég nyári szabadságolása idején, mikor az EuroMetall Kft. nem üzemel, tiszta a levegő.
A környéken a lakók tehetetlenek, nagyon sokan tettek már bejelentést, de semmi sem változott. Többen kérték, könyörögtek, hogy telepítsenek folyamatos mérő(állomás)t, akár saját kertjeikben. A Levegő Munkacsoport, Lenkei Péter irányításával állandóan „bűznapló” vezetését kérte. Többen évekig vezették, nap, mint nap, de minek, kinek? Levelek tucatjait kapták a lakók a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől, régebben az ÁNTSZ-től, IV. kerületi, XV. kerületi Önkormányzattól, hogy „a telephelyen zavaró bűzt, füstöt nem lehetett érezni.” Lehet, hogy a lakókkal van a baj?!
A Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség 2004. 11. 29-i levele szerint (az egyetlen levél, ahol mérések szerint ötszörös a szén-monoxid kibocsátás) 6 hónap haladékot adott a cégnek a légszennyezés megszüntetésére, egyébként 100 000 Ft bírsággal sújthatja, vagy a légszennyező forrás működését korlátozhatja, felfüggesztheti vagy betilthatja.
Azóta eltelt 4 év.
 
Riasztó betegségek
 
-Személyesen voltam bent az EuroMetall Kft.-nél egyszer egyedül, egyszer újságíróval – folytatta a történetet Jaskó Györgyi. – Mikor első alkalommal voltam ott, mielőtt az újpesti jegyzőnőhöz mentem, egyik ott dolgozó kolléga azt mondta, szó szerint: „…Asszonyom, a gyerekemet az utcára nem engedném ki, maga el nem tudja képzelni, hogy milyen mérgező anyagok kerülnek a levegőbe, mi sokszor majd megfulladunk. Harcoljanak minden fórumon ellene. Pedig nekem ez a munkahelyem vagy 70 emberrel együtt.” Megdöbbentem.
Kértem Kancelláriaminiszter urat, hogy a lakosságot is értse meg. Itt van olyan anyuka, két pici gyerekkel, aki 4 évig levelezett a hivatalokkal: „SOS segítsen már nekünk valaki” – így címezte a leveleit, mivel a kertbe a gyerekeit sem tudja kiengedni. Volt, hogy naponta négyszer is kihívta a felügyelet munkatársait, de mire azok kiértek, se füst, se bűz. Van olyan anyuka, akinek kisgyermeke nehézfémek által okozta autista tünetekkel rendelkezik; maximális az ólom, ón és egyéb nehézfémek tartalma a szervezetben; pedagógus anyuka három gyerekkel, akik súlyos asztmásak. Az asztmás felnőttek száma is igen nagy; a kerület egyik legjobb óvónője súlyos pajzsmirigy-beteg – soroljam még? Aláírásgyűjtésünk idején sok pajzsmirigy-problémával küzdő emberrel találkoztunk, asztmás és rákos megbetegedésekről is hallunk csak itt, a szűk környezetünkben. Nem volt olyan ember, aki ne írta volna alá a gyűjtőívünket, kézről-kézre adták az emberek. Megnyíltak a kapuk, és csak panaszkodtak az embere. Van olyan idős hölgy, aki kiutazott a szemétégetőhöz, mert azt hitte, onnan jön a szag. De később felvilágosították, hogy az üzemi kémény ontja a bűzt. Szegény már belebetegedett, Budáról költözött ide, de menekülne. Minden erőfeszítés nélkül gyűlt össze az a 4-500 aláírás, pedig idő hiányában nem jártunk minden érintett helyen. Az újpesti panelektől is vagy 400 ember nevében írtak alá az ottani lépcsőházi gondnokok. A közértes hölgy mondta, aki félt és nem mert nyilatkozni a TV-stábnak, hogy csak végig kell járni az utcában lakó otthonokat és kiderül, hogy mennyi a rákos beteg a környéken. Ő még nyáron sem tudta sok esetben nyitva hagyni az üzlete ajtaját a füst és bűz miatt.
Nem véletlenül fordultunk a sajtó munkatársaihoz: én 2008 márciusa óta szinte minden létező hivatalhoz eljuttattam a panaszomat. Voltam a kerületi önkormányzatokban, telefonáltam minden létező környezetvédelmi hivatalhoz, küldözgettem a mail-eket – ugyanazzal az eredménytelen visszhanggal, mint itt a környéken oly sokan. Nemrégiben az egyik érintett anyukánál, akivel évek óta próbálunk eredményt elérni, megjelent a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium egy munkatársnője, aki elmondta, hogy bent járt a német cégnél és azt tapasztalta, hogy nem válogatják szét az öntődébe való és nem való anyagokat – szerintem nem is fogják, legfeljebb megvárják a sötétedést, de ez legyen az én véleményem. Kérte, hogy ha füstöt vagy bűzt érzünk, hívjuk azonnal, de, gondolom, munkaidőre vonatkozik a buzdítás, viszont sokszor hajnali ötkor és késő este száll a füst a környékre- Hasonló tanácsot kaptunk polgármester úrtól is. Ugyan két újpesti képviselőt is kivittem a helyszínre, akik fényképeket készítettek, aláírásgyűjtő íveket vittek magukkal, később egy helyi lapban láttam viszont őket nyilatkozni. Nem tudom, hogy mit tudnánk még tenni hét év után.
Kértem Kancelláriaminiszter urat, hogy a minket sújtó problémára próbáljon megnyugtató megoldást találni a számunkra.
 
A miniszteri fellépés eredménye
 
A november 18-án írt levelet követően december 10-re Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, úgy is, mint a 6. számú országgyűlési választókerület képviselője, személyes meghallgatásra kérte Jaskó Györgyit a Parlamentbe. A találkozó feltehetően meggyőző volt, mert Kiss Péter az általa megismert adatokat és információkat továbbította a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz, ahol Szabó Imre miniszter által megtörténtek a megfelelő intézkedések. Innentől felgyorsultak az események: napok alatt egy úgynevezett „imissziós”, kihelyezett mérésre szakosodott műszerkocsit telepítettek – szemben az addig ismert, „emissziós”, belső telepítési mérésekkel – a helyszínre az elmúlt év végén. A jármű a mai napig végzi a precízen meghatározható adatokhoz szükséges, hosszú távú mérést: 2002 óta nem történt ilyen súlyú, érdemi lépés az ügyben. S most hallgassuk ismét Jaskó Györgyit, ezúttal a jó hírről:
-Úgy tűnik, hogy az ügyben eljáró szakhatóság, a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az újonnan mért értékeket finoman szólva nem találta összhangban az addig ismert paraméterekkel, mert február 3-án az alábbi határozatot hozta.
„Az EURO-METALL Öntödei Kft. (1045 Budapest, Elem u. 5-7., Cg.: 01-09-074716; a továbbiakban: Környezethasználó) Budapest XV., Elem u. 5-7. sz. alatti telephelyén folytatott tevékenységére vonatkozóan
 az alábbiakra
  
k ö t e l e z e m,
és egyidejűleg azok teljesítéséig a tevékenységét
f e l f ü g g e s z t e m.
A felfüggesztés megszüntetéséhez az alábbi előírások teljesítése, annak a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) felé történő igazolása, továbbá a Felügyelőség által történő elfogadása szükséges:
A tevékenységből származó CO kibocsátás mérését biztosító emisszió mérőrendszert ki kell alakítani, mely folyamatosan regisztrálja a mért adatokat és túllépés esetén  reteszfeltétellel biztosítja a kemencébe történő alapanyag betáplálás leállítását.
A diffúz légszennyezést műszaki intézkedésekkel meg kell szüntetni.
A telephelyre korábban bekerült, veszélyes anyagokkal szennyezett, vagy festékbevonatot tartalmazó hulladékot külön kell válogatni, a telephelyről haladéktalanul el kell szállítani. A hulladékokat kizárólag hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szállító szállíthatja el és arra engedéllyel rendelkező kezelőnek adhatók át (hasznosításra, ártalmatlanításra). A hulladékok elszállítását igazoló bizonylatokat be kell nyújtani a Felügyelőségre.
A Környezethasználó kizárólag szennyeződéstől (olaj) és felületkezeléstől mentes fémhulladékot vehet át, gyűjthet be. A telephelyre szennyezett illetve felületkezelt fémhulladék nem kerülhet.
E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez két példányban benyújtandó, 15.000,- Ft összegű illetékbélyeggel ellátott fellebbezéssel lehet élni.
/…/ A Felügyelőség az eddigi helyszíni és műszeres vizsgálati eljárásai alapján megállapította, hogy az öntödei tevékenység során gyakori a normál állapottól eltérő üzemállapot, ami időszakosan környezetszennyezést okoz, ezért a szakaszos emisszió mérés a tevékenység valós kibocsátásának megítélésére nem alkalmas, továbbá okot adhat a lakossági bűzpanaszokra is.
A Felügyelőség megállapította továbbá, hogy az IPPC engedély Levegővédelmi előírások 6. pontjának előírását – amely szerint a rendkívüli, váratlan levegőszennyezés elkerülése érdekében a technológiai előírások betartását és a berendezések műszaki állapotát fokozottan és folyamatosan ellenőrizni kell – a Környezethasználó nem tartja be, és ezzel az IPPC engedélyben foglaltaktól eltérően folytatja tevékenységét /…/”
Happy end? Még nem. De úgy látszik, hogy a politika, „meglepő módon”, néha az emberek érdekét is képes szolgálni.
Képviselői vélemény
Megkerestük a témával kapcsolatosan Hladony Sándort, a környék fideszes képviselőjét, aki tavaly ősszel kapcsolódott be az öntöde körül kialakult társadalmi tiltakozás felkarolásába:
 
-A kertvárosi és lakótelepi házak közelében működő üzem füstkibocsátása évek óta megkeseríti a környéken lakó polgárok életét. Megválasztott képviselőként kötelességemnek tartom, hogy minden olyan ügyben segítsek a helybelieknek, ami számukra fontos.
Ellenzéki képviselőként megtettem, amit lehetett, az emberek oldalára álltam és segítettem kifejezni a tiltakozásukat a bűz és a légszennyezés ellen.
Jártam a Jegyző Asszonynál, fotókat készítettem, egyeztettem a szomszéd kerület képviselőjével és látva a helyiek kétségbeesését, segítettem az aláírásgyűjtésben. Így lettem részese annak a küzdelemnek, amely a szennyezés tényének elismertetésével, és a
nyilvánosság erejének bevonásával indult, és a hatóság döntésével most érkezett fordulópontjához. Sokszor kellett szembenéznünk a közönnyel, cinizmussal és vádaskodásokkal egyaránt. De ki kell mondani: a lakóknak a kezdetektől fogva igazuk volt. Azok, akik korábban akták mögé bújva tagadták a probléma létezését, vagy csak egyszerűen
tudomást sem vettek róla, be kell látniuk tévedtek.
 
Hladony Sándor Gyula
Önkormányzati képviselő, 2. körzet