Június 4-én az Új Főtéren az első világháborút lezáró nemzeti tragédiára emlékezve visszaállították a térre az Anyai Fájdalom című szobrot. Dr. Derce Tamás polgármester ünnepi beszédében Trianont Magyarország vasfüggönyének és berlini falának nevezte, melyről, mint mondta az új törvényeknek köszönhetően ma már beszélhetünk. A szobrot dr. Trippon Norbert alpolgármester leplezte le, aki köszönetet mondott az újpestieknek azért az összefogásért, amely lehetővé tette, hogy az alkotást visszaadhatták az újpestieknek.
Normal
0
21
false
false
false
HU
X-NONE
X-NONE
MicrosoftInternetExplorer4
st1:*{behavior:url(#ieooui) }
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:”Normál táblázat”;
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-qformat:yes;
mso-style-parent:””;
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:”Calibri”,”sans-serif”;
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-fareast-font-family:”Times New Roman”;
mso-fareast-theme-font:minor-fareast;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;
mso-bidi-font-family:”Times New Roman”;
mso-bidi-theme-font:minor-bidi;}
Dr. Derce Tamás polgármester ünnepi beszédében Trianont Magyarország vasfüggönyének és berlini falának nevezte, mely családokat, barátokat szakított szét.
Az Anyai fájdalom szobrát dr. Trippon Norbert alpolgármester leplezte le. Beszédében köszönetet mondott a civil szervezeteknek, a politikai pártoknak és Újpest közösségének azért az összefogásért, ami lehetővé tette, hogy visszaadhatták a szobrot az újpestieknek, az újpesti hétköznapoknak.
Dr. Derce Tamás polgármester előrebocsátotta: nem ünnepi beszédet kíván mondani, hiszen nem gyakorlott abban, hogy ennyire nyíltan lehessen beszélni Trianonról, mai napig tartó hatásáról. Inkább személyes érzéseit, emlékeit osztotta meg az emlékező sokasággal. Amelyek hiába voltak valóban személyesek, nagyon sokan magukra, családjuk történetére is ismerhettek általuk. Újpest polgármestere azzal kezdte: Magyarországon nincs olyan család, akiknek ne lenne hozzátartozója a trianoni országhatárok túloldalán. Székelyudvarhely és Kassa került a határon túlra saját családját említve- folytatta az emlékezést azzal: az újpesti családtagok el is határozták: nem mennek oda addig, amíg útlevél kell. Néhány évvel ezelőtt polgármesterként Galántára, egy magyar iskolába- , amelyet az önkormányzat támogatott,- hívta a kötelesség. Felesége édesanyja emlékeztette: Nagymeggyesen át vezet majd az útja, ahová apósa való… Egy útelágazásnál egy helybéli segítségét kérték, merre is menjenek tovább, aki megkérdezte tőlük, honnan jönnek? Újpestre terelődött a szó, és egy közös ismerősre, bizonyos Sándor Gyurira, akit Derce Tamás nemcsak Izzós-ként, ismert, hanem az apósa volt. Kiderült, hogy az az ember, akivel a Felvidéken elsőként találkozott: unokatestvér , rokon volt.
Újpest polgármestere a történet elbeszélésével arra emlékeztette a
hallgatóságot, joga és kötelessége egyaránt volt az új parlamentnek, hogy a határon túli magyaroknak megadja a magyar állampolgárság lehetőségét, június 4-ét pedig a nemzeti összetartozás emléknapjává nyilvánítsa. Mert a trianoni békediktátum lett Magyarország berlini fala- folytatta Derce Tamás polgármester, sőt több is annál, nemcsak rokonokat és családokat szakítson ketté, hiszen Trianonról beszélni sem lehetett. Hiszen mit várhattunk a politikától, amikor úgy gondolta a kulturális vezetés: a diákoknak nem kell apró részletekbe menően ismerni a történelmet, elég, ha összefüggésükben látják a történteket. Márpedig a valóság kis részletekből áll össze -folytatta Újpeste polgármestere , tudnia kell a fiataloknak is, ha azt olvassák valahol, hogy Bratislava, az Pozsony, és választ kell kapnia arra is, miért magyar nevű település Csákvár, ha más országban van, s hogy Nagyvárad szín magyar településként Ady és Szent László városa.
Rokonokkal és testvérekkel vagyunk körülvéve a mi közös Európánkban, és a közös Európa ahová most tartozunk, bűnt követett el ellenünk Trianonnal. mondta a szónok. Európa tartozik nekünk egy bocsánatkéréssel. Derce Tamás utalt arra, hogy Újpest közössége a békediktátum 90-ik évfordulóján újraavatja azt a szobrot, amelynek valóságtartalmát sokáig el kellett rejteni. Majd azzal zárta az emlékezését: 15 millióan vagyunk és ez azt a reményt adja nekünk, hogy talán a történelem úgy fordul hogy több mint 15 millió magyar lesz köztünk.