Bár 13-án hidat avatni az álmoskönyvek szerint csekély szerencsével kecsegtet, a Duna túlpartján lakók – szentendreiek, budakalásziak meg aki még ráért – kinőttek a babonákból.
Az új híd építése, illetve az ezzel járó felfordulás eddig erősen borzolta a kedélyeket – szó, ami szó, nem alaptalanul. Pár évvel ezelőtt még a 11-es főúton Szentendre felé autózva a látvány maga volt a csoda: ahogy a Pilis egyre közelebb ért, ahogy érezni lehetett a Duna illatát, és persze jól belátni a bányatavaknál fürdőzőkre is.
Aztán változott a helyzet, egyik hipermarket a másik után nőtt ki a földből, a mező közepén körforgalmak épültek, gyakorlatilag Békásmegyertől Szentendréig úgy lehet ma már eljutni, hogy szinte kis sem kell tenni a lábunkat a shopingolás templomaiból. És akkor még az épülő híd is, a sajátos esztétikájú homokhegyeivel bombasújtotta területté változtatta a hajdani turistaparadicsomot.
Normal
0
21
false
false
false
HU
X-NONE
X-NONE
MicrosoftInternetExplorer4
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:”Normál táblázat”;
mso-style-parent:””;
font-size:11.0pt;”Calibri”,”sans-serif”;
mso-fareast-“Times New Roman”;
mso-bidi-“Times New Roman”;}
Nos, ennek – és a végeláthatatlan politikai viták – ellenére szombaton azért csak megjelentek azok, akik megnézték volna már a hidat. Biciklisták, babakocsisok, csak úgy sétálgatók lepték el a kétszer két sávot, komótosan nézelődve. Jelen sorok írója azon kapta magát, hogy a nagy bámészkodásban, lötyögésben egyszer csak Újpesten találta magát.
Visszafelé pedig megállapítható: már megint a „pestiek” jártak jól. A Szentendrei-szigetre lekönyöklő hídról olyan kilátás nyílik a Pilisre és az erdőkre, a nyugalomra és a vízre, amelyet leginkább odaátról érkezve lehet igazán élvezni.
Egyik szemünk sír, a másik meg nevet…
– Magyarország leghosszabb és egyben első ferdekábeles folyami hídja épül a szomszédságunkban. Az elmúlt napok sajtóhírei azonban azt a látszatot keltik, mintha Újpest, illetve személy szerint Polgármester úr nem örülne annyira a hídnak…
– A Megyeri híd kapcsán az egyik szemem sír, a másik meg nevet, hiszen egy sok ellentmondást tartalmazó világban élve nem is lehet ez másként. A közlekedés Magyarországon kifogyhatatlan témát jelent és megannyi problémát vet fel, amelyet sok, jó szándékú ember munkája sem old meg egyik napról a másikra. Önkormányzatunknak is fel kellett készülnie a Megyeri híd átadásának közelgő eseményére, a várható forgalomnövekedésre. Ugyanakkor hogyne várnánk a híd átadását, hiszen a lágymányosi hidat kivéve évtizedek óta nem épült átkelő a Dunán, amelynek hatása meg is látszik a főváros közlekedési állapotain. A média figyelmét azzal érdemeltük ki, hogy bejelentettük: a szakhatósági engedélyt nem adja ki a hivatal a Megyeri hídra. Mindez azonban nem befolyásolja a híd tervezett átadását, e nélkül is megindulhat rajta a forgalom. Az érintett települések önkormányzatai pedig csomagterveket fogalmaztak meg.
– Nincs abban ellentmondás, hogy szakhatósági engedély nélkül indul meg adott esetben a hídon a forgalom?
– Újpestnek nem célja, hogy egy 67 milliárd forint értékű állami beruházás átadását megakadályozza, de hangsúlyozni szeretném, nincs is rá jogunk. Ráadásul történelmi gyökereket is találunk: Anonymus 1200 körül íródó Gesta Hungarorumából tudjuk, hogy itt, a megyeri révnél átkelő volt már a honfoglalás után is a Dunán.
- Amikor augusztus végén bejártuk a hidat és a hozzá kapcsolódó úthálózatot, az ilyenkor szokásos módon megtettük észrevételeinket az építtetőnek. Több mint egy tucat, általunk hiányosságként jelzett észrevételt tettünk. Például azt, hogy a Külső Váci úton úgy szélesítették ki az utat, hogy a kialakított kerékpárút is balesetveszélyesre sikerült, a két útpálya nagyon közel került egymáshoz, sőt, felfestés sem irányítja az arra haladó autósokat és kerékpárosokat sem. Egy település önkormányzatának nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy érvényesítse a helyi lakosság véleményét és észrevételeit, védje az emberek testi épségét. Ezért úgy ítéljük meg, hogy a Megyeri híd kapcsán jelentősen megnő a térség forgalma, ráadásul a még felújítás alatt lévő Szabadság híd és a lezárandó Margit-, és Árpád-hidak helyett vélhetően a Megyeri híd jelenti majd az átkelési lehetőséget. Az átzúduló autófolyam lefékezésére a Megyeri út, a Farkaserdő és az Óceánárok utcák kereszteződésében – ahol szintén kanyarodási lehetőség van – körforgalom kialakítására tettünk javaslatot. Ez lehet csak forgalomlassító tényező. Sajnos az a tapasztalatunk, hogy a Külső Váci út és az Óceánárok utca kereszteződésében is történt már halálos baleset, a Megyeri úti kereszteződésében szintén. Ezért döntöttünk úgy: nem adjuk ki a szakhatósági engedélyt, mert ha valaki balesetet szenved, s emiatt perel, jó eséllyel megnyeri azt a bíróságon.
– Újpest észrevétele biztosan elutasítást kap?
– Úgy tűnik, hogy igen. Úgy gondolom, a főútvonalak ugyan a fővároshoz tartoznak, ebben az esetben méltányos lenne az állami segítség is. Sajnos, úgy tűnik: a megoldást majd az élet kényszeríti ki, ki tudja, hány baleset után… Nemcsak az én véleményem ez: nem kéne erre várni.
Normal
0
21
false
false
false
HU
X-NONE
X-NONE
MicrosoftInternetExplorer4
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:”Normál táblázat”;
mso-style-parent:””;
font-size:11.0pt;”Calibri”,”sans-serif”;
mso-fareast-“Times New Roman”;
mso-bidi-“Times New Roman”;}
Helyiérdek a flaszteren
-Az önkormányzat számolt a híd átadásából adódó forgalmi terheléssel. A vonatkozó közúthálózati és forgalomtechnikai javaslatok kidolgozásához közúti – keresztmetszeti és csomóponti – forgalomszámlálásokat végeztünk – válaszolta a témával kapcsolatos kérdésünkre dr. Trippon Norbert alpolgármester. – A vizsgálatok eredményeit értékelve, valamint Budapest Főváros Közlekedési Rendszerfejlesztési tervének figyelembevételével kidolgoztuk Újpest Közlekedési Rendszerének fejlesztési tervét. Számolva a várható változásokkal, továbbá a városunkat érintő, 2007. évtől – 2013. évig tervezett budapesti és agglomerációs főúthálózati fejlesztések ütemezésével, mely többek között az MO-ás autópálya keleti szektorának megépítését is tartalmazza, lefektetésre kerültek a forgalomszabályozás jövőbeni keretei. A rendszertervben megfogalmazottak végrehajtása és az egyéb közlekedést érintő fejlesztések ütemezetten történnek.
-Melyek azok a fejlesztések amelyek már befejeződtek?
A Váci út már megnyílt az autósok előtt és a Szent Imre utca felújítási munkálatai is befejeződtek. A járdaépítés a Sporttelep utcában és a Temesvári utcában fejeződött be. A Tél utcában két darab sebességmérő kijelzőt telepítettünk ki. A közelmúltban fejeződött be a Pozsonyi úti töltőállomásnál található gyalogos átkelőhely jelzőlámpás szabályozása. A Rózsa utca 36. szám alatt és a Tél utca 14. szám alatt 30-30 férőhelyes gyephézagos burkolású parkolót alakítottunk ki.
-Melyek azok a fejlesztések, amelyek a tervezés szakaszában vannak, és csak a későbbiekben várható megvalósulásuk?
-Két sebességkijelző telepítését tervezzük. Az egyik a Pozsonyi úton (Shell Benzinkút bejárata) a másik a Berlini utca-Brüsszeli utca sarkán. Meg kell említenünk az új elképzelések között 3 körforgalom kialakítását, melyeket a nagy csomópontoknál kívánunk építeni, így a Sporttelep utca-Erdősor utca, Óceánárok utca-Farkaserdő utca, illetve a Külső Szilágyi utca-Homoktövis utca kereszteződésében.
-Az olvasóink előtt a parkoló építéssel kapcsolatos tervek kevésbé ismertek. Hol terveznek még parkolókat?
A Tó utca 50.-58. és az Istvántelki utca 33.-43. szám alatt 20 férőhelyes, a Rózsa u. 49.-71. szám alatt 30, az Árpád út 175. és a Tél u. 58. házszámnál 50 illetve 54 gépkocsi tárolására alkalmas parkolókat kívánunk kialakítani.
„A Pozsonyin nőttem fel és jelenleg a Virág utcában lakom. Minden tiszteletem a Pozsonyin élő családoké, mivel minden követ megmozgatnak, hogy náluk is biztonságosan lehessen közlekedni. Itt nálunk, ahol viszont sorozatosan történnek balesetek, egy közért, egy templom van a másik oldalon, nem beszélve az ottani iskolába igyekvő gyerekekről, hiszen a környéken két épületben is tanítás folyik. Sajnos a tapasztalat mondatja velem, hogy a féktelen száguldozás áldozatai vagyunk. Nem egyszer, nem kétszer az éjszaka folyamán is száguldoznak itt az autók. De hát ez nem is csoda, nyílt pálya, egyenes szakasz, az egyik jelzőlámpa a Pozsonyi úton, a következő lámpa pedig a Rózsa utcánál van. Sokszor mérik itt a sebességet, de amikor meglátják a rendőrautót, amelyik a középső járdaszigeten áll, mindenki kétségbeesetten lassít.
Ezek után még kérdéses, hogy miért van itt annyi baleset?? Itt zömmel idősek, családosok laknak, félünk átmenni a zebrán! Rengeteg aláírást gyűjtöttünk, de senki sem hajlandó semmit sem tenni az ügy érdekében! Hány embernek kell még meghalnia ahhoz, hogy végre lámpa legyen itt is, mint a Rózsa utca lakótelepi oldalán?” – írta mindezt egy olvasónk s a panaszok áradata néha elér a képviselőkhöz is. Pettkó András (MDF) egy időben aláírásgyűjtésbe kezdett a Pozsonyi úti veszélyhelyzetek orvoslása érdekében, Szabó Gábor (MSZP) ennél egy határozott lépéssel tovább haladt a probléma megoldásával:
-Jómagam is a Pozsonyi úti lakótelepen nőttem fel s politikusként első számú kötelességemnek érzem a helybeliek érdekeiért megtenni mindent, ami a lehetőségeimből adódik. E körzet képviselőjeként a 2006-os megválasztásom óta az egyik legnagyobb kihívásként értékelhető a közlekedés biztonságosabbá tétele. A fővárossal folytatott hosszú és adminisztrációval terhes tárgyalássorozat eredményeként, valamint a legutóbbi költségvetés felelősen gyakorlatias ütemezésének köszönhetően most szeptemberben sikerült elérni, hogy átadhattunk a gyalogosforgalomnak a Pozsonyi úti villamosmegállónál egy lámpával ellátott gyalogosátkelőt. Nem túlzás állítani: életeket ment a közeli „halálkanyarként” emlegetett útszakasz autósáradatának a megfékezése.