A főváros idei költségvetését az ésszerű gazdálkodás ösztönzése és a hatékonyság növelése jellemzi. Súlyos örökséget hagyott az előző vezetés utódaira, adósságban úszik a tömegközlekedés, a bevételek pedig várhatóan csökkennek. A lapunknak nyilatkozó Nagy István alpolgármester, aki tagja a fővárosi közgyűlésnek is, elmondta, jelentős siker, hogy a Görgey utca felújítása és a káposztásmegyeri csomópont fejlesztése továbbra is bent maradt a költségvetésben. A nehéz helyzet ellenére Újpest nem lesz vesztes.
– Mennyiben tér el az idei költségvetési, gazdasági környezet az előző évektől?
– A főváros költségvetését ebben az évben több tényező rendkívül feszítetté teszi. Ezek között is a legsúlyosabbak közé tartoznak a Demszky Gábor vezette szocialista-liberális többségű önkormányzat örökségei. Nem sorolom ezeket, hiszen nap, mint nap hallhatunk róluk a médiában. Mégis, a BKV kilátástalannak tűnő helyzete mellett még egyet kiemelnék. Ez a „Cet” beruházása. A Demszky korszak egyik legbotrányosabb ügye, több mint vérlázító, és a főváros számára még beláthatatlan anyagi kockázatokat hordoz. Ez olyan, mintha az ember venne egy házat, aztán a beköltözés után kiderülne, hogy az előző tulajdonos hatalmas jelzáloghitelt vett fel felújításra, a pénzt elköltötte, de a rekonstrukció nem történt meg. Az új tulajdonosnak fizetnie kell, és neki kell felújítani a házat is, ha nem akarja, hogy rádőljön. Ráadásul, e súlyos „hagyaték” felszámolását nehezíti az európai válság elhúzódása, a remélt fellendülés elmaradása is. Ezért kellett csökkenő iparűzési adóval és illetékbevétellel számoló költségvetést készíteni. A növekvő kiadási igények és megbújó kockázatok, valamint csökkenő bevételek közepette kell a főváros költségvetését egyensúlyban tartani. Nem kis feladat. A lehetetlen határát súrolja.
– A nem könnyű helyzet ellenére mik maradtak az idei büdzsé kiemelt területei?
– A főváros legnagyobb problémája a közösségi közlekedés finanszírozása, ez áll az idei költségvetés középpontjában. A legfontosabb teendő a BKV megmentése, a négyes metró építésével kapcsolatos kötelezettségek teljesítése. Ezek megoldásának kellett mindent alárendelni. A költségvetés tervezésekor alapvető szempont volt a főváros kötelezően ellátandó illetve önként vállalt feladatainak és fejlesztési, felújítási igényeinek áttekintése. A költségvetésben az önként vállalt feladatok közül sokat már nem, vagy csak alacsonyabb szinten támogat a főváros. A kötelező feladatok ellátásakor pedig takarékosságot, hatékonyságot vár az intézményeitől a városvezetés. Ennek érdekében a működési kiadási előirányzatok 10 százalékát zároltuk. A fejlesztések, felújítások tervezése során csak a legszükségesebbek kerülhettek be a költségvetésbe. Ennek ellenére Wintermantel Zsolt polgármester úrral közösen sikerült elérni, hogy az újpesti Görgey utca felújítása és a káposztásmegyeri közlekedési csomópont bennmaradhatott a főváros hétéves fejlesztési tervében.
– Központi kérdés a BKV helyzete. Hogyan látja a tömegközlekedési cég jövőjét?
– A Demszky-érában a BKV nem kapott önkormányzati támogatást a működéséhez. Ezért a cég arra kényszerült, illetve arra kényszerítették, hogy hitelből pótolja a hiányt. 2002 és 2010 közötti években jelentős, tízmilliárdos nagyságrendű hitelt vett fel, évenként változó mértékben. Ezek visszafizetésének most érkezett el a határideje. Döbbenetes szám: összességében 58 milliárd forint lejárt hitelről beszélünk. Tény, hogy a BKV nem tud ekkora adósságot rendezni, és az is igaz, hogy a fővárosnak sincs annyi pénze, hogy magára vállalja az adósság megfizetését. A BKV jelenleg egyértelműen támogatásra szorul. Ebben az évben a 32 milliárd normatív támogatáson felül még 16 milliárd fogyasztói árkiegészítést vár az államtól. Ugyanakkor érthető az állami álláspont is, hogy ez a helyzet hosszú távon nem tartható fenn, tenni kell azért, hogy a BKV a későbbiekben ne szoruljon működési támogatásra. Az a döntés született a mostani helyzet kezelésére, hogy az állam garanciát ad a BKV számára a hitelei átütemezéséhez. De a probléma ettől még nem oldódott meg, csak egy kis időt nyertünk. A BKV működését szigorú takarékosság előírása mellett racionalizálni kell, amihez hosszú távú programra és új megoldásokra van szükség.
N. Zs.