Ezzel az öt szóval lehetne összegezni a “Miért jó újpestinek lenni” kérdésre adható választ – derült ki az Újpest2020 program keretein belül életre hívott Humán munkacsoport első megbeszélésén. A testületbe civil szervezetek, vállalkozások, egyházak, intézmények és az önkormányzat munkatársai, képviselők is meghívást kaptak.
Mint ismert, az elmúlt hetekben megkezdődött az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) előkészítése. A dokumentum a 2020-ig előttünk álló fejlesztési irányokat, Újpest középtávú jövőjét foglalja össze. A munkába az önkormányzat bevonta az újpestiek széles körét is, így alakítva konszenzusossá a kidolgozandó tervet. Az egyes szakpolitikai területek részletes áttekintéséhez három munkacsoportot – Gazdasági, Környezeti és Humán – hoztak létre, melyek közül most az utóbbi tartotta összejövetelét.
A találkozón áttekintették a város humánpolitikai helyzetét, Újpest erősségeit, és gyengeségeit, és megfogalmazták azokat a kereteket, prioritásokat amelyek mentén az ITS vonatkozó részei elkészülnek majd.
Az ülésen szó esett arról a részletes elemzésről, amelyet a kidolgozást elősegítő tervező cég készített Újpest jelenlegi állapotáról, az oktatás, kultúra, egészségügy, szociális ellátórendszer és a társadalom összetétele területén. Bár szorosabban a Környezeti munkacsoport asztalára tartozik, az ülésen elhangzott: Újpest vonzerejét erősíti, hogy a kedvező uralkodó széliránynak és a Vörösvári-ároknak köszönhetően a város levegője úgyszólván kifogástalan.
Színes és magas színvonalú az oktatási paletta, amely szintén erősíti a beköltözési hajlandóságot, s azok között, akik úgy döntenek, hogy Újpesten telepednek le, igen magas az iskolázott, viszonylag biztos egzisztenciával rendelkező, egy-két gyermekes fiatal párok aránya. Erről Hirmann László, a Károlyi István Általános Iskola és Gimnázium igazgatója beszélt, aki aláhúzta: amikor ezt állítja, saját, utóbbi időben szerzett tapasztalatait mondja el. A beszélgetés során elhangzott, hogy ez az irány állandónak látszik, ezért akár tendenciaként is értékelhető.
A beköltözőkkel kapcsolatban némi vita is kialakult, voltak ugyanis olyanok, akik szerint a beköltözés további növekedése nem lenne jó, hiszen a jelenlegi lakosságszám is meglehetősen magas. Egyes vélemények szerint nem az a fő, hogy új beköltözőket csábítsunk Újpestre, hanem az, hogy megtartsuk azokat, akik már itt élnek. Szakértői vélemény szerint azonban ez az aggodalom megalapozatlan, hiszen a beköltözési arány kifejezett egészségesnek mondható. Az itt élők megtartását pedig a már korábban is erős közösségi érzés és az azt szolgáló számtalan társadalmi esemény is segíti.
Az önkormányzat programjairól általánosan az a vélemény, hogy az utóbbi években látványosan bővül és színesedett a kínálat, ami társadalom összetételét tekintve jó, hiszen egy ilyen közösség szintén a fiatalokat vonzza. A fiatalok, kisgyermekes családok letelepedése Újpesten jótékony hatással van a lakosság elöregedésével szemben, amely sajnos nem csak Újpesten általános tendencia.
Dr. Tahon Róbert jegyző egy felvetésre reagálva elmesélte, hogy a 2013-as nagy árvíz során bukkantak rá egy olyan, 10 hektáros területre a folyó mellett, amely még a rekord árvíz idején sem került víz alá, holott a térképeken, és a nyilvántartásokban mindenütt Duna mederként szerepel. “Egy olyan terület, amely még a legmagasabb árvíz idején se kerül víz alá, sok mindennek tekinthető, csak Duna medernek nem. Ezért kezdeményeztük a terület átminősítését, és ha a folyamat sikerrel jár, már rendelkezünk egy tervvel annak sport és rekreációs célú hasznosítására” – számolt be a jegyző. Ezzel egyébként legalább részben kielégülhetne az az igény, amely a Duna part közösségi célú hasznosítására irányul, ám eddig a terület tulajdoni viszonyai miatt nem teljesülhetett.
A humán infrastruktúra helyzetével kapcsolatban a grémium megvitatta az oktatás kérdéseit is. Mint kiderült jó tendencia, hogy az általános iskolás korú gyermekek száma egyre növekszik, középiskoláinkba pedig nagyon sok más településről érkező diák jár. Egyes vélemények szerint ez egyrészt pozitív, hiszen azt jelzi, hogy az újpesti iskolák rangja magas a továbbtanulók és családjaik körében, másfelől viszont negatívum, hogy a “külsős” gyerekek újpestiektől veszik el a helyet, és az újpesti infrastruktúra és anyagi háttér használatával tanulnak. A területet képviselő tagok szerint azonban – miközben a pozitív értelmezés kétségtelen – a külsős diákok magas száma nem lehet negatívum, hiszen éppúgy járnak újpesti fiatalok is más kerületekbe tanulni. Ilyen szempontból tehát nem szabad értékelni a diákság összetételét.
Az egészségüggyel kapcsolatban ambivalens vélemények hangzottak el. Egyrészt kifejezetten előny a frissen felújított szakrendelő, és az, hogy a városnak van egy kórháza, amely három telephellyel rendelkezik. Másrészt viszont komoly dilemma, hogy a Károlyi kórház megtartása és komplett rekonstrukciója lenne az üdvözítő megoldás, vagy az, ha Újpest vállalkozna arra, hogy vadonatúj, lehetőleg súlyponti kórházat épít a régi helyett, például a volt katonai épületek helyén.
A szakértők meglátása ez utóbbi tekintetében nem túl bíztató. A jelenlegi helyzet szerint ugyanis Újpest a Honvéd kórház és a kerepestarcsai Flór Ferenc kórházak területe között helyezkedik el. Mindkettő súlyponti kórház, és az M0-nak hála már a Flór Ferenc kórház is legfeljebb 15 perc alatt elérhető. Ebből következik, hogy egy harmadik, újpesti súlyponti kórház megvalósulásának kicsi a valószínűsége. Sokkal célszerűbb lenne, ha Újpest a jelenlegi infrastruktúrára alapozva inkább speciális egészségügyi ellátásokra rendezkedne be.
Sport terén Újpest valóban élen jár mindenben, hiszen nem csak állami, önkormányzati, de magántulajdonban lévő sportlétesítményekkel is rendelkezik, a testmozgás általánosan jó helyzetében pedig sokat segít a város sportklubja. Mindössze két olyan létesítmény van, amely elhanyagolt és sportolásra szánt. Egyik sem önkormányzati tulajdon, vagy városi fenntartású, úgyhogy ezek rendezésére más utat kell találni előbb-utóbb – hangzott el az Újpest2020 Humán munkacsoportjának ülésén.
A testület komoly fejlesztési potenciált látott még a kulturális élet fellendítésében, és az intézményhálózat átalakításában. Kovács Bence az ÚKK igazgatója elmondta, hogy meglátásuk szerint nem érdemes nagyobb pénzt költeni egy renoválásra, hiszen az Ady Művelődési Központot is évről-évre fejlesztgetik, karbantartják, de ez nem változtat azon a tényen, hogy az épület csaknem negyven éves, elavult, kis befogadóképességű, és nem korszerű. Tervben van egy új kulturális központ építése, amely méltó jelképe lenne a város egyébként pezsgő kulturális életének. Mint elhangzott az alapfokú művészeti oktatás szinte teljesen hiányzik Újpestről, annak ellenére, hogy a Pécsi Sebestyén és az Erkel Gyula zeneiskolák magas színvonalon képviselik ezt a területet. A munkacsoport ülésén elhangzott vélemény szerint a művészeti oktatás fejlesztése egészen biztosan jó irány lenne, különösen, hogy egy százezres településen, mint Újpest, egészen biztosan igény is mutatkozna erre.