9,4 százalékkal nőtt a magyarok átlagkeresete, amely így 398.000 forint – állítja a Központi Statisztikai Hivatal. A KSH számolási módszertana jelentősen torzíthat, s a felmérések sem látszanak alátámasztani az adatokat.
398 800 forint volt a bruttó átlagkereset idén májusban, ami 9,4 százalékkal magasabb, mint az egy évvel korábbi adat, de 1400 forintos csökkenés áprilishoz képest – közölte a hvg.hu cikke szerint a KSH. A hivatal szerint 2020. első öt hónapjában mindössze 3,5 százalékos volt az infláció, a reálkereset pedig idén 5,1 százalékkal nőtt az egy évvel ezelőttihez képest.
Ez hogy jött ki?
Az adatokat azonban igen sajátos módszertannal számolják ki. A KSH eleve csak az 5 főnél többet foglalkoztató cégek, illetve a közszféra és a jelentősebb nonprofit szervezetek dolgozóinak fizetését veszi figyelembe. A kisebb vállalkozások tehát jelentős részben radar alatt maradnak, holott jellemzően az ő alkalmazottjaik keresnek kevesebbet. Fontos tényező még, hogy a hivatal kizárólag a teljes állásban foglalkoztatottak bérével számol. Ez normális esetben is torzító hatású, a járvány alatt pedig további jelentős tömegek váltak számukra láthatatlanná, ha részmunkaidőbe helyezte át őket a munkáltatójuk.
Nem ezt érezzük
A KSH számai még furcsábbnak tűnnek a pandémia alatt készült két felmérés tükrében. A Pulzus Kutatónak a nap.hu megbízásából készült adatsora szerint a magyarok 35 százalékának csökkent a jövedelme 2020 januárja és májusa között, 50 százalékuknak nem változott és mindössze 4 százalék nyilatkozott úgy, hogy többet vihetett haza. (A fennmaradó 11 százaléknak amúgy sincs számottevő bevétele.)
A jövedelmek járvány alatti változásáról az Európai Parlament is rendelt egy online felmérést. E szerint hazánkban a munkavállalók 43 százaléka tapasztalt jövedelemcsökkenést a járvány kitörése óta, 35 százaléka pedig a munkáját is elveszítette részben vagy teljesen.
A kutatásból kiderül az is: az emberek ötödének az is problémát jelentett, hogy naponta rendes ételhez jusson. (Az uniós átlag 8 százalék.)