Izgalmas mérkőzésen 2-2-es döntetlent játszottunk a Kaposvári Rákóczi otthonában. A fordulatos találkozó után Kozma István szerint a meccs egyik meghatározó pillanata Bojan Szankovics sérülése volt, aki a második félidő elején kapott egy nagyobb rúgást a combjára.
„A semleges nézőknek ez egy élvezetes és jó mérkőzés volt, mi a padon már kevésbé élveztük. Az első félidőben jól játszottunk és a kezünkben volt a mérkőzés, még a második játékrész elején sem volt gond, de szögletből gólt kapni ezen a szinten és nagy könnyelműség. Szankovics sérülése után kicsit felbolydult a csapat és a Kaposvár is egyre veszélyesebb volt. Amikor fordítottak, már nem volt sok hátra, de nem adtuk fel és sikerült kiegyenlítenünk, sőt, a győzelmet is majdnem kiharcoltuk. Nem volt tervszerű a visszaállás, próbáltuk a játékosokat „kijjebb hozni”, nem is tudom eldönteni, hogy nyertünk-e egy pontot, vagy inkább veszítettünk kettőt.„
A hazaiak mestere, Prukner László még a sajtótájékoztatón is bosszús volt azért, hogy a hajrában Lázár Bence ki tudott egyenlíteni.
„Az eddigi szereplésünk után az első félidőben érezhető volt a feszültség a csapat játékán. A meccs eleje inkább birkózás volt, de volt nyolc-tíz beadásunk, csak sajnos nem tudtuk befejezni azokat. Kinyílni azonban nem nyílhattunk ki akkor sem az Újpest gyors szélsői miatt. Az egyéni hibákat sajnos nehezen tudtuk kiküszöbölni egyik pillanatról a másikra. A második félidőben ritmust tudtunk váltani, ennek volt köszönhető a fordítás és úgy érzem veszítettünk két pontot. Az előnytartást adott a csapatnak, de jött még egy ki nem kényszerített egyéni hiba, és nem szereztük meg a hőn áhított győzelmet. El vagyok keseredve, de dolgozunk tovább.”
kép és szöveg: ujpestfc.hu