Bemutatták a főváros 2027-ig tartó jövőképét tartalmazó, Otthon Budapesten című városfejlesztési stratégiát. Karácsony Gergely főpolgármester tervei szerint megalakul a főváros lakásügynöksége, növekedni fog az egy főre jutó zöld területek száma, megindul a „rozsdaövezetek” rehabilitációja és csökkennek a halálos kimenetelű közlekedési balesetek.
A sokszor grandiózus és öncélú, az emberek érdekeire fittyet hányó infrastrukturális fejlesztések ideje lejárt, az Otthon Budapesten a fővárosiak bevonásával készült
– emelte ki Karácsony Gergely a tervek bemutatásakor.
Az igazán jó várospolitika nem a presztízsberuházásokról szól, hanem az emberekről: arról, merre vezessen a sétány egy parkban, milyen legyen a csúszda egy játszótéren, hogyan mentsünk meg és milyen funkcióval ruházzunk fel egy menő raktárépületet a rozsdaövezetben
– emlékeztetett a főpolgármester.
A program összeállítása során a budapestiek digitális megoldások használatával mondhatták el véleményüket. Ennek során többek közt kiderült: a válaszadók 90 százaléka ítélte fontos szempontnak a közügyek átláthatóságát, 88 százalékuk pedig azt is, hogy közölhesse véleményét a város ügyeiről.
Budapest eddig helytállt
Karácsony Gergely szerint Budapest nemcsak országos viszonylatban, de a világ más nagyvárosaihoz képest is nagyon jól helytállt a járványban.
Ugyanakkor rámutatott: a fővárosnak nagyon komoly nehézséget jelentenek az önkormányzatokkal szemben hozott intézkedések. Hangsúlyozta: a Fővárosi Önkormányzat nem abban érdekelt, hogy Budapest többet kapjon, mint más települések, hanem hogy az ország gazdaságának motorja legyen.
A problémák közül kiemelte: egy átlagos budapestinek 25 évet kell dolgoznia egy fővárosi lakásért, miközben a bérelhető önkormányzati lakásállomány folyamatosan csökken. A gyakran rossz minőségű városi levegő Karácsony szerint elsősorban az áldatlan közlekedési állapotokra vezethető vissza. Egy átlagos budapesti autós évente egy teljes hetet tölt el dugóban vesztegelve – mutatott rá.
Esélyteremtő Budapest
A főpolgármester beszámolt arról, hogy eddig a főváros 86 szociális bérlakást újított fel. A jövőben Budapest saját lakásügynökséget is létrehoz, amely a tervek szerint 2027-re legalább 2500 lakást fog kezelni és szociális alapon bérbe adni a rászorulóknak.
A stratégia fontos célként jelöli meg, hogy 2027-ig 50 ezer új lakást építsenek. A túlépítkezést úgynevezett „barnamezős” beruházásokkal kerülnék el. Az ingatlanok nem zöld területek igénybevételével, hanem korábban ipari vagy vasúti funkciót betöltő telkeken létesülnének. Karácsony Gergely példaként Rákosrendezőt említette, ahol lakónegyedeket lehetne felépíteni, óvodákkal, fejlesztésekkel. Azt mondta, ezek lehetőséget biztosítanának ahhoz, hogy elférjünk a városban, ám hozzátette: a rozsdaövezetek, barnamezők fejlesztéséhez még forrást kell találni.
Zöld Budapest
A stratégia egyik sarokpontját a főváros zöldítése jelenti. Ez nem csak fák ültetését jelenti, több területet is átminősítettek zöldövezetté. Karácsony úgy fogalmazott: tudja, hogy „házhoz megy a pofonért” a kerékpáros sávok létesítésével, ám ezt vállalja, mert fontos ügynek tekinti. Hangsúlyozta: a kevesebb autó és több kerékpár nem a biciklisták, hanem a város érdeke.
Az „Otthon Budapesten” koncepció talán legambiciózusabb célkitűzése, hogy 2030-ra a szén-dioxid kibocsátást egész Budapesten a jelenlegi 40 százalékra szeretnék leszorítani. Hasonlóan komoly vállalás, hogy a stratégia szerint az évtized végére fejenként plusz egy négyzetméter zöldfelülettel lesz gazdagabb minden budapesti.
A közlekedési gondok, az utak zsúfoltsága nemcsak a környezetet pusztítja, de emberéletekbe is kerül. Jelenleg minden héten közúti balesetben hal meg egy budapesti. A program egyik kiemelt célja, hogy a halálos vagy súlyos sérüléssel járó balesetek számát felére csökkentse. Karácsony Gergely szerint ehhez muszáj lesz kissé „belassítani” a fővárost.
A budapesti vezetés szerint a legtöbb beavatkozásra a belvárosban van szükség. Ennek egyik projektje a Lánchíd 30 éve húzódó felújítása. Szintén kiemelt cél a rakpartok megújítása. Ennek vezérgondolata, hogy a budapestiek jobban hozzáférjenek a Dunához, így élő kapcsolat alakuljon ki a város és a folyó között. A jövőben is lesz olyan hétvége, amikor a rakparton nem lesz autó.
Fotó: Várai Mihály / Újpest Média
Nyitott Budapest
A tervezet fontos eleme a nyitott kormányzás elve. Ennek jegyében részvételi költségvetéssel, a fővárosiak önkormányzati döntéshozatalba való bevonásával tervezik hatékonyabbá tenni Budapest vezetését. Példaként említette a Tabán megújulását és a Római part közösségi tervezését. Ugyanakkor szerinte a 2027-ig szóló stratégia akkor tud igazán érvényesülni, ha nem csupán a tervezésben, de a megvalósításban is hallatják a szavukat a városlakók. A főpolgármester szerint 90 százalékban a budapestiek bevonásával fogják megvalósítani a dokumentum alapján megszülető projekteket.
Ne legyen elvesztegetett lehetőség!
A legszűkebb keresztmetszetet a főpolgármester szerint az anyagiak jelentik: még nem zárult le a következő hétéves uniós pénzügyi ciklus forrástervezése, a pandémiát kísérő válság összes hatása sem ismert egyelőre, és az uniós újjáépítési csomagban Magyarországnak megítélt 5472 milliárd forintos támogatásról sem indított még széles körű egyeztetést a kormány, pedig ez alapfeltétele a rendelkezésre álló keret lehívásának. Karácsony Gergely azt kéri a kormánytól, hogy ezek a források ne egy elvesztegetett lehetőséget jelentsenek Budapestnek és Magyarországnak. – Ne felejtsük el, hogy rengeteg pénzről van szó. Ha ez megint magánzsebekbe vándorol, akkor Budapest végleg leszakad – hangsúlyozza a főpolgármester.
Ez a cikk az Újpesti Napló legfrissebb, március 11-i számában is megjelent.