Karácsony Gergely főpolgármester szombaton ismertette az Otthon Budapesten című városfejlesztési tervet.
Barabás Richárd, Újbuda alpolgármestere azzal vezette fel a program bemutatóját, hogy időnként eljön az a pillanat, amikor valamennyien azt érezzük, hogy változtatni kell. Felvetette, hogy ez biztosan jó-e a pillanat a fejlesztésekre.
Karácsony Gergely szerint a járvány által okozott változások tükrében talán még aktuálisabbak most a fejlesztési kérdések. Közölte: hisz abban, hogy ezt a járványt előbb-utóbb le fogjuk küzdeni, de a város akkor lesz az otthonunk, ha visszatérhetünk a normális életünkhöz. Úgy fogalmazott, hogy a humán tőkébe kell befektetni, és a városban meghozott döntések fókuszában is az emberek állnak: az ő egészségük, jóllétük a legfontosabb.
Karácsony szerint mindig azt kell néznünk, hogy a többségnek jobb legyen. Úgy véli, a legtöbb nagyváros ugyanazokkal a problémákkal küzd, és azt ugyan még nem tudjuk, hogy a harmadik hullám milyen következményekkel jár,
de Budapest a nagyvárosokhoz képest is nagyon jól helytállt a járványban.
Budapestnek másik nagy problémája szerinte a magyar kormány önkormányzatokkal szemben hozott intézkedéseiben keresendő.
Kifejtette: a Fővárosi Önkormányzat nem abban érdekelt, hogy Budapest többet kapjon, mint más települések, hanem hogy a főváros motorja legyen az ország gazdaságának.
Úgy véli, hogy a járvány után megváltozik az életünk. Szerinte a jövőben a járványt követően is többen dolgoznak majd otthonról, kevesebben közlekednek, kevesebb irodaházra lesz szükség, de lehet, több lakást kell építeni. Át kell gondolni a közterek viszonyát is, át kell gondolni a városokat.
Budapest vezetője arról beszélt, hogy az a cél, hogy mindenki otthon érezze magát a fővárosban.
“Van-e rosszabb adat egy városra nézve, ha az emberek onnan inkább elköltöznek?”
– tette fel a költői kérdést Karácsony Gergely, utalva az agglomerációba kiáramló tömegekre, akik csak dolgozni ingáznak vissza Budapestre. A politikus azt szeretné, ha megállna ez a folyamat.
Egyéb problémaként említette, hogy átlagosan egy hetet ülnek a dugóban a budapestiek, és közel négyezer baleset történik a városban évente, illetve a szálló por koncentrációja is elég magas. Úgy látja, ma már megfizethetetlenek az ingatlanárak, és egy átlagos budapestinek 25 évet kell dolgoznia egy fővárosi lakásért. Az önkormányzati lakásállomány azonban folyamatosan csökken.
Fotó: Várai Mihály / Újpest Média
Ahhoz, hogy Budapest megőrizze a versenyképességét, három pilléren nyugvó programot dolgoztak ki:
Esélyteremtő Budapest
A főpolgármester beszámolt arról, hogy eddig a főváros 86 szociális bérlakást újított fel. A tervek szerint 2027-ig 50 ezer új lakást építenének, ugyanakkor kerülnék a túlépítkezést. A rászorulóknak 2500 ingatlant biztosítanának egy úgynevezett „szociális lakásügynökségen” keresztül.
“Az 50 ezer új lakás az elképzelések szerint az úgynevezett barnamezőkön valósulhatna meg.”
Ezek korábban vasúti, vagy ipari funkciókat töltöttek be, Budapest ezeken a területeken tudna fejlődni elsősorban. A kis távolságok városa elv érvényesülhetne. Karácsony indoklása szerint ez a túlépítést csökkenthetné, és a zöldövezetek számát növelné. Példaként Rákosrendezőt említette, ahol lakónegyedeket lehetne felépíteni, óvodákkal, fejlesztésekkel. Azt mondta, ezek lehetőséget biztosítanának ahhoz, hogy elférjünk a városban, de a rozsdaövezetek, barnamezők fejlesztéséhez még forrást kell találni.
Zöld Budapest
A budapesti zöldkoncepció nem csak fákat jelent: több területet is átminősítettek zöldövezetté. Karácsony saját bevallása szerint „házhoz megy a pofonért” azzal, hogy a kerékpáros sávokat is nagyon fontosnak tartja, de ez egy fontos kérdéskör, ami még inkább felértékelte a közterületek jelentőségét.
Fotó: Várai Mihály / Újpest Média
Karácsony úgy véli, a kevesebb autó, több kerékpár nem a kerékpárosok, hanem a város érdeke. Megjegyezte, hogy Budapesten gyakorlatilag egy bringás forradalom zajlik, ami szerinte nagyon jó hír a nem bringásoknak is. Arról beszélt, hogy a tervek szerint élettel, kultúrával, zölddel töltik meg a belvárost, mert az egész Budapest érdekeit szolgálná.
Közölte, hogy minden héten meghal egy ember Budapesten közlekedési balesetben, Karácsony szerint ezt a számot kellene nullára csökkenteni. Szerinte, ha Oslo és Helsinki megcsinálta, akkor Budapest is képes rá, de ehhez kissé be kell lassítani a várost.
Fotó: Várai Mihály / Újpest Média
A szén-dioxid kibocsátást egész Budapesten 40 százalékra akarják levinni 2030-ra. Emellett mivel a fővárosban nagyon alacsony az egy főre jutó zöldterület négyzetmétere, ezt is növelnék.
Nyitott Budapest
Beszélt a nyitott kormányzásról, amelynek egyik lépése a tömeges fővárosi tesztelés volt. A részvételi költségvetést, illetve a lakosok önkormányzati döntéshozatalba beleszólása szerinte hatékonyabbá teszi a városvezetést. Cél az is, hogy minden ügyintézés digitálisan is történhessen.
A program egyik célterülete az Élhető belváros, mivel a budapesti vezetés úgy véli, ott van szükség a legtöbb beavatkozásra. Egyik projektje ennek a Lánchíd felújítása, ami 30 éve húzódik. Kulcsprojektként említette a rakpartok megújítását, hogy jobban hozzáférjenek a Dunához a lakosok, és egy kapcsolatot jelentsen a város és a folyó között. Valamint a jövőben is lesz olyan hétvége, amikor a rakparton nem lesz autó.
Brüsszel lehet a fejlődés kulcsa
Karácsony szerint azért is kell erről a programról beszélni, mert most dől el a követező hét év uniós forrásainak felhasználása. Úgy fogalmazott, hogy „csillagászati összegű pénz” érkezik Magyarországra:
7000 milliárd forint helyreállítási alapként, és 11 ezer milliárd forint fejlesztési forrásként.
Azt kéri a kormánytól, hogy ezek a források ne egy elvesztegetett lehetőséget jelentsenek Budapestnek és Magyarországnak.
„Ne felejtsük el, hogy rengeteg pénzről van szó. Ha ez megint magánzsebekbe vándorol, akkor Budapest végleg leszakad”
– jelentette ki Karácsony Gergely.
A főpolgármester az agglomerációs közlekedés javítása helyett inkább arra koncentrálna, hogy a városból kiköltözést megállítsák. Ehhez azonban az önkormányzatok mellett az állam partnerségére is szükség van.