Nehéz küzdelem ez, a metszett bokrok és a szemétkupacok mindig újranőnek. Nem kivétel ez alól az újpesti Tél utca környéke sem. Itt azonban sajátos kezdeményezésnek lehetünk tanúi: az egyik lakó, Csaba, megszállottan gereblyézi a szemetet, metszi a bokrokat, gyűjti az eldobott műanyag flakonokat.
Teszi mindezt magánszorgalomból, mert jobb a közérzete, ha rendezett park közelében él. Akad, aki őrültnek nézi őt, egyszer még a rendőrséget is ráküldték. Mások viszont szurkolnak neki, és néhányan beszállnak a munkálatokba, a szervezésbe. Kapcsos Józsefné is itt lakik, és nem nézi tétlenül a fejleményeket: leveleket, e-mail-eket ír a hivatalnak, több lakótársával együtt segítséget kér, összefogást sürget. Az önkormányzat partner ebben.
Csípős hidegben találkozunk, a Tél utca 48. előtt két lakóval. Kapcsos Józsefné és Csaba – aki nem árulja el a vezetéknevét, merthogy nem ő a fontos, az ügy a lényeges – már huzamosabb ideje küzd azért, hogy szebb legyen a környék. Mert szerintük a panelek közötti parkocskák, ösvények elhanyagoltak, lehangoló a látvány. Noha ez most egyáltalán nem látszik, a bokrokat megmetszették, a leveleket összegereblyézték, a papírhulladékokat felszedték.
– Ne tudja meg, hogy néz ki időnként ez a hely! – mondja indulatosan Csaba. – A közelben található öt-hat éjjel-nappal nyitva tartó bolt és kocsma. Ez sok kétes egyént idevonz, akik békétlenek, ordítoznak, eldobálják a borosüvegeket, a csikkeket, a bokrokban végzik a dolgukat. A lakók között is akadnak olyanok, akik szemetelnek, beléjük rögződött a mozdulat: repülnek a csikkek, rágógumik. Az egyik bokros részen még egy porszívót is találtam. A jobb érzésű embereknek ez természetesen nem tetszik. Az idősebbek sétálni szeretnének, leülni egy padra, a kismamák szintén erre vágynak. Fontos lenne, hogy megváltozzon a helyzet.
Hajléktalannak nézték
A főiskolát végzett férfi évekkel ezelőtt Svájcban és Ausztriában élt, szavaival élve: azon országokban, melyekben még a fű is egyenesebben áll. Ott, ahol a szelektív hulladék-tárolókat körülkerítik, és a szállítók összesöprik a kiszóródott törmeléket. Ahol bűnnek számít a csikk eldobása. Talán ezért is annyira szembetűnő a kontraszt számára. Csaba egy ideig szomorúan nézte az ablakból a gondozatlan környéket, mígnem aztán nyolc hónapja eldöntötte, közbelép. Szerszámokat fogott; hol a burjánzó bokrokat metszette, hol a leveleket gereblyézte, hol a műanyag palackokat gyűjtötte egybe.
– Bár többen biztatnak, amikor itt szorgoskodom, akadnak olyanok is, akik csak legyintenek, mondván, bolond ez az ember – meséli nagy lendülettel Csaba. – Megesett az is, hogy hajléktalannak néztek, szidták az anyámat, és feljelentettek a rendőrségen. Elismerem, nem szokványos, amit csinálok, egyeseknek tényleg furcsa lehet az, hogy valaki ingyen, önszorgalomból naponta órákat dolgozik, hogy szebb legyen a lakókörnyezete. A szemléleten kellene változtatni, hogy mindenki értse: a mi padunkról, a mi parkunkról, a mi bokrunkról, a mi játszóterünkről van szó. Generációk nőttek fel, amelyek nem így gondolkodtak. Példát kellene mutatnunk a gyerekeinknek, hogy szebben is lehet élni. Én már csak úgy vagyok, mint Forrest Gump, aki belekóstolt a futásba és nem tudta abbahagyni. Hát én sem tudom befejezni…
Kapcsos Józsefné is hallotta, hogy többször rászóltak a fiatalemberre a lakók, hogy ne gereblyézze a szemetet, ne vagdossa vissza a bokrokat, merthogy a madarak nem tudnak hova fészkelni. Az viszont biztos, hogy a többségnek tetszik, amit Csaba csinál. Erzsébet asszony szerint tavaly a környék borzalmasan nézett ki, mintha soha nem takarították volna, most pedig tiszta és élhető a terep.
2010. december 31-éig a Pannon Park Forest Kft. gondozta a parkot, amely elmondottakból ítélve nem állt a helyzet magaslatán.
Azonnali válasz
Csabát semmi nem tántoríthatja el, rendületlenül gereblyéz, lapátol, a kupacok meg egyre nőnek. Csak éppen a szállítás akadozik olykor, a leveleket szétfújja a szél, naponta kell összehúzni a halmot. Az önkéntes parkgondozó és több lakó is szólt a hivatalnak, hogy mielőbb tenni kellene valamit, a szemét elszállítását nem lehetne tovább odázni.
– Telefonon és levélben is jeleztem a Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Osztály felé, hogy rengeteg szemétkupac van a Tél utca környékén, amelyeket el kellene szállítani – mondja Kapcsos Józsefné. – Levelek, gallyak és egyéb hulladékok várják a teherautókat. Azt is írtam, végre van egy lakó, aki nekiállt a lakótelepet rendbe tenni, és hogy legalább adjanak neki szerszámokat, mert eltört a gereblye nyele, és ellopták a metszőollóját. Ha már önzetlenül dolgozik a közért az úr, legalább ennyit megérdemelne.
Uti M. Attila, a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési főosztályvezetője minden észrevételt kivizsgáltat, és minden levélre válaszol. Most is így esett
”A közterületeken a parkfenntartó cég végezhet munkákat, amennyiben a lakók ilyen tevékenységet végeznek, úgy ahhoz sajnos szerszámokat az Önkormányzat nem tud biztosítani. Annyit tudunk segíteni, hogy az összegyűjtött zöld hulladékot elszállíttatjuk. Így történt ez a mostani esetben is, az Ön által bejelentett zöld hulladék, lomb elszállítását a Közhasznú Foglalkoztatási Csoportnak kiadtam, a munka elvégzéséig szíves türelmét kérem.”
Csakhogy Kapcsosné nem elégedett maradéktalanul a válasszal, s ezt meg is írta a főosztályvezetőnek.
“Mellékelve ismét küldök néhány fotót, amiből látható, hogy a felhalmozott levélkupacok már szemétgyűjtőként használatosak, és a kedves lakó immár sokadszorra megszállottan húzkodja őket újra és újra, szép kupacokba. Azt láttam, és köszönjük, hogy egy-két teherautónyi lombot elszállítottak, de jelenleg minimum ötven halom várja a szállítást. Szeretném megkérdezni, hogy a házak előtti kis kertek gondozása kinek a feladata, mert ahol néhány önkéntes lakó nem kezeli, ott igencsak eldurvul a növényzet. A mi lakótelepünk egy jól tervezett, parkosított övezet, jó lenne, ha tiszta és kellemes lenne.”
Ez a levél január 18-án érkezett a hivatalba, és még ezen a napon válaszolt az újabb felvetésre Uti M. Attila.
“… a munkát a Közhasznú Foglalkoztatási Csoportnak kiadtam, akik már végeztek is a lombszállítással, mint ezt Ön is tapasztalta. Később azonban a havazás miatt a többi összegyűjtött lombot nem tudták elszállítani. Jelenleg a tehergépjármű meghibásodása, és a nagymértékű sár miatt áll a munka, de hamarosan folytatódik a szállítás.”
Hogy a kiskertek gondozása kinek a feladata, arra a Fővárosi Közgyűlés 48/1994-es rendelete ad választ: “Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) köteles gondoskodni az ingatlan – beleértve az ingatlan nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészletet is – és az ingatlan előtti járda, továbbá a járda és a kocsiút közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztán tartásáról, szemét- és gyommentesítéséről, hó eltakarításáról és síkosság-mentesítéséről.” Ebből megállapítható tehát, a társasház előtti területet – a hó eltakarításhoz hasonlóan – a társasháznak, illetve magánszemélynek kötelessége takarítani, gyomtalanítani.
De nem csak a zöld hulladékról van itt szó. Mint említettük, egyéb szemét is van bőven a parkokban, a játszótereken. Csaba ugyan külön kupacba gyűjti a gallyakat és külön a papírokat, műanyagokat, ám másnapra kicsit átalakul a táj; besegít a szél, besegítenek az arra járók, és máris összekeveredik a hulladék. Ezért is lenne fontos a gyors szállítás. Másik gond, hogy a drótból készült szeméttárolókból kihullnak a papír fecnik, csikkek. – A legjobb megoldás az lenne, ha minden ürítésnél új műanyagzsákokat helyeznének a tárolókba a munkások. De ez valahogy nem mindig sikerül. A másik, hogy modern, használható szeméttárolókat helyeztetne ki az önkormányzat. Gyanítom, ebben a pénzszűkös világban ez nehezebben kivitelezhető.
Térkép e táj
Az önkéntes parkgondozó Radnótit idézi: “Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám e lángoktól ölelt kis ország.” Nem vitás, Csaba idealista, egyre csak ábrándozik, hogy összefog a nép, és tisztává varázsolják környezetüket. Elképzeli, hogy az általa összehúzott kupacokat szó nélkül, rendszeresen elszállítják, aztán jönnek a csatornázó cég szakemberei és kitisztítják a lefolyókat, a lógó vezetékeket elkötik a villamossági szakemberek. És az emberek nem szemetelnek, példát mutatnak a jövő nemzedékének. Elismeri: nagy szavak ezek, hátha mégis… Csaba, felhívja a figyelmet arra is, hogy 2011 az önkéntesség éve, kitűnő alkalom lenne hát, ha Újpesten is összefognának az emberek. A hivatal mindenesetre pozitívan áll a dologhoz.
Mind a Közfoglalkoztatási Osztály, mind pedig a Városgondnokság Kft. a lakosság rendelkezésére áll az önkéntes munkákkal kapcsolatban – nyilatkozta Uti M. Attila. – Ahogy eddig, a megszervezett közösségi munkákhoz a jövőben is térítés nélkül adunk zsákokat és az összegyűjtött hulladékokat elszállítjuk. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az ültetett növényzet, fák, bokrok nyírását, gallyazását szakértelemmel kell végezni, amit kertészmérnök kollégánk ellenőriz.
Mint sokan mások, úgy Kapcsos Józsefné is nagyon szeretné, ha szép lenne a lakókörnyezete. Ha kezdetét veszi egy-egy akciós nagytakarítás, ígéri, mindenkinek visz forró teát.
Ádám Tamás