Lényeges döntéseket hozott hétfői ülésén az Országgyűlés. A képviselők határoztak az ország további afganisztáni szerepvállalásáról, döntöttek a magánnyugdíjpénztári vagyon átadásának egyes kérdéseiről és módosították a BTK-t is. Ez utóbbira a gyöngyöspatai félkatonai visszaélések miatt volt szükség.
Döntés született a magánnyugdíjpénztári vagyon zavartalan átadását biztosító törvényjavaslatról. A több törvény módosítását is magába foglaló törvényjavaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a kincstári egységes számla terhére, kamatmentes megelőlegezési kölcsönt lehessen nyújtani a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére a törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében.
Korábban különbség volt a pénztártag magánnyugdíjpénztári tagsági jogviszonya megszűnésével számított fordulónap és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény szerinti a vagyonátadás fordulónapja között. Ezt az ellentmondást oldja fel, hogy a hozamgarantált tőke számításának fordulónapját a visszalépő tagi kifizetések meghatározása során 2011. május 31-ben egységesíti a javaslat.
Az idén elfogadott magánnyugdíjpénztári törvény által előírt egylépcsős vagyonátadás miatt a magánnyugdíjpénztárak 2011. május 31-ét követően már nem kezelik a visszalépő tagok vagyonát, költségérvényesítésre nincs mód, így a pénztárak működésének fedezete nem biztosított. A javasolt módosítás a magánnyugdíjpénztárakat azonos helyzetbe hozza azzal, mint amit a korábbi ütemezett visszaléptetés tett volna számukra lehetővé.
A honatyák elfogadták a honvédelmi miniszter indítványát az ország Afganisztáni szerepvállalásával kapcsolatban. Az afganisztáni misszió a NATO kiemelten fontos művelete, Magyarország ISAF – feladatokhoz történő hozzájárulása szövetségesi feladataink teljesítésének egyik legfontosabb eleme. Ezen törekvések elősegítésére a Kormány döntést hozott az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF) műveleteiben történő további magyar katonai szerepvállalásról szóló határozat újabb módosításáról.
Mindezt, valamint a Nemzeti Támogató Elem létszámának 10 fős felemelését a biztonsági helyzet újabb kihívásai indokolják. Ezzel egyidejűleg meghosszabbításra kerül 1-1 évvel a Határozatban a Különleges Műveleti Csoport, valamint a Műveleti Tanácsadó és Összekötő Csoport (OMLT), illetve fél évvel a Tartományi Újjáépítési Csoport (PRT) mandátuma.
A T. Ház elfogadta az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF) műveleteiben történő magyar katonai szerepvállalással összefüggő döntésekről szóló beszámolót is. Az Alkotmány ugyanis kötelezi a Kormányt, hogy a Magyar Honvédség békefenntartásban való részvételének vagy a külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységének engedélyezése tárgyában hozott döntéséről haladéktalanul számoljon be az Országgyűlésnek, a köztársasági elnök egyidejű tájékoztatása mellett.
Módosult a BTK is. Az előterjesztés hangsúlyozza, hogy az állam kizárólagos joga és lehetősége a rend helyreállítása. A jogállam nem engedheti meg magának, hogy a közbiztonság fenntartására vonatkozó állami monopóliumot civil szerveződések erre vonatkozó törvényi felhatalmazás hiányában mindenféle állami kontroll nélkül, a hivatalosság látszatát keltve szervezzék. Elszaporodtak azok a magatartások, amelyek ugyan nem érik el a közösség tagja elleni erőszak tényállásában jelenleg szankcionált erőszak mértékét, azonban az egyes nemzeti, etnikai, faji, vallási csoportok tagjaiban jogos félelmet, riadalmat keltenek, ezzel etnikai feszültséget szítva. E jelenségekkel szembeni határozott fellépés érdekében volt szükség a Büntető Törvénykönyv módosítására, amely szerinta BTK egyrészt kiegészül a kihívóan közösségellenes magatartás fogalmával, amely célzata mással szemben valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása miatt valósul meg, továbbá alkalmas arra, hogy riadalmat keltsen másokban, az bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Ezen felül a Btk. kiegészül a közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezésének tényállásával is.
Aki tehát olyan, a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló, tevékenységet, amelyre jogszabály nem jogosítja fel, vagy a közbiztonság, közrend fenntartásának látszatát keltő tevékenységet szervez, valamint e tevékenység másokban riadalmat kelt, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Eszerint bűntetendő az is, aki a helyi polgárőr szervezet tagjának a polgárőrségről szóló törvényben meghatározott feladatai ellátását úgy szervezi meg, hogy a helyi polgárőr szervezet a polgárőrségről szóló törvényben meghatározott együttműködési kötelezettségét nem teljesíti.
A javaslatot támogatta az MSZP és az LMP is, a Jobbik elutasította.