Hétfőn ismét nagy horderejű nemzetközi egyezmények kihirdetésére és számos fontos, hazai jogszabály módosítására került sor a Parlamentben.
A képviselők elfogadták a Palermói Egyezmény jegyzőkönyvének kihírdetéséről szóló törvényjavaslatot. A nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményt és annak két korábbi jegyzőkönyvét – az emberkereskedelemről, illetve az embercsempészetről szólót – az Országgyűlés 2006-ban kihirdette. Ez a harmadik, kiegészítő jegyzőkönyv a tűzfegyverek és lőszerek előállításáról és kereskedelméről szól.
Célja a nemzetközi együttműködés előmozdítása, megkönnyítése, megerősítése. A tárggyal kapcsolatos definíciókat fogalmaz meg, elrendeli a tiltott előállítás és kereskedelem büntetendővé nyilvánítását, szabályozza a tűzfegyverek megjelölését, hatástalanítását, kereskedelmét és a nemzetközi együttműködést. A hatályos magyar szabályozás a Jegyzőkönyv rendelkezéseinek teljes mértékben megfelel.
A törvényjavaslathoz benyújtott, elfogadott módosító indítvány pontosítja a muzeális lőfegyver fogalmát és e tárgyban a törvényjavaslat alkalmazására megfelelő felkészülési időt biztosít.
A T. Ház módosította az ún. „üvegzsebtörvényt” is. A változtatás– a törvényben eleve kivételként szereplő Nemzeti Civil Alapprogramhoz (NCA) hasonlóan – a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) bizottsága és kollégiumai által kiírt pályázatok összeférhetetlenségi szabályait módosítja. A döntésre azért volt szükség, mert szakmai tapasztalatok tükrében a törvénynek az NKA által kiírt pályázatokra történő alkalmazása túl szigorúnak bizonyult, nem egy esetben a kollégiumok megfelelő működését veszélyeztette. Az új szabályozás értelmében az NKA pályázataiból nem kerülnek automatikusan kizárására olyan alapítványok, társadalmi és gazdasági szervezetek, egyházak vagy szakszervezetek, amelyek vezető tisztségviselői az NKA pályázatainak előkészítésében vagy döntéshozatalában közreműködnek. Ez nem jelenti azt, hogy ilyen esetekben összeférhetetlenségi kérdések ne merülnének fel, de ezeket a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény megnyugtató módon szabályozza.
Helycserék is történtek hétfőn. Az Országgyűlés Gulyás Gergely (Fidesz) helyett dr. Zsiga Marcellt (Fidesz) delegálta az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságba, és betöltötték a tragikus körülmények között eltávozott Arnóth Sándor helyét is. Az autóbalesetben elhunyt képviselő pozícióját a Számvevőszéki és költségvetési bizottságban ezentúl Kara Ákos (Fidesz) tölti majd be.
Folytatódott a csata a különadó kérdésében is. Az Alkotmánybíróság határozata alapján ugyanis a törvényhozó a 2010. adóévre vonatkozóan rendelkezhet a különadó fenntartásáról. Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló tavalyi törvény módosítása ennek érdekében rögzíti, hogy 98%-os különadó sújtja a 2010. január 1-jén vagy azt követően a jogszabályban meghatározott jogcímen megszerzett jövedelmeket. A 2005-2009. közötti időszakra vonatkozóan korábban befizetett különadó összegét az állami adóhatóság visszatéríti.
A különadóval kapcsolatos rendelkezések végrehajtása során felmerült olyan értelmezés, hogy azok a törvény hatályos szövege alapján nem vonatkoznak a politikai elit olyan képviselőire, mint az országgyűlési vagy az európai parlamenti képviselők. A társadalom igazságérzete ugyanakkor megköveteli, hogy a politikai élet ezen vezető képviselői is a közszférában foglalkoztatott más magánszemélyekkel azonos feltételek mellett vállaljanak részt a terhekből.